Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-22
8 Romániában példátlan döntést hozott a gyulafehérvári ítélőtábla: - ha jogerőre emelke dik - végleg vagy hosszú időre ellehetetlenítené a verespataki aranybányaprojektet. A keddi elsőfokú ítélet ugyanis érvénytelenítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a páratlan római leleteket tartalmazó Kirnyikhavast régészeti szempo ntból feltárt, tehát a továbbiakban akár "azonnal bedarálható" területnek nyilvánította. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a művelődési tárca között folyó perbe a bányát szorgalmazó kanadairom án Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is bekapcsolódjon. - A bírósági határozat rendkívül fontos a Verespatakon élők igazáért folytatott harcban - mondta lapunknak Stephanie Roth, az Alburnus Maior Egyesület aktivistája. A művelődési minisztérium 20 04 januárjában vonta ki az Európában páratlan római kori leleteket rejtő Kirnyikhegyet a régészeti védettség alól. A döntést azonban az Alburnus Maior bíróságon megtámadta. A verespatakiak az idén januárban azt kérték az ítélőtáblától, hogy a bírósági d öntés megszületéséig függessze fel a minisztériumi határozat végrehajtását. A bíróság a keresetet jóváhagyta, az RMGC pedig leállította a munkálatokat. A mostani ítélőtáblai döntés ugyan nem jogerős, de szakértők szerint egy esetleges fellebbezést követően sem valószínű, hogy az elsőfokúval ellentétes döntés szülessék. Az Alburnus Maior számtalan szakember véleményével támasztotta alá kérelmét. vissza "A briteknek nincs európai elkötelezettségük" Népszabadság • Szőcs Lá szló • 2005. június 22. Az 1939ben, Budapesten született Schöpflin György 55 évig élt NagyBritanniában. Kilenc évet dolgozott a BBCnél, huszonnyolcat a Londoni Egyetem politológiaprofesszoraként. Tavaly óta a Fidesz EPképviselője, a külügyi bizottsá g tagja. Beszélgetésünk apropója az EU válsága és a jövő héten kezdődő brit soros elnökség. - Egyértelműe a múlt heti brüsszeli csúcs után, hogy NagyBritannia külön utakat jár az EUban? - Nem állítom, hogy mindent le akarnának állítani, de tény, hog y az integrációs folyamatok visszafogására törekszenek. Úgy vélik: már éppen eleget integráltunk. Meg akarnak maradni az európai gazdaság bizonyos fokú harmonizálásánál, s nem pártolják a fokozottabb politikai együttműködést. Lehetőség szerint ki akarják e melni a közös politikák köréből a mezőgazdaságot, mert nemigen profitálnak belőle. Saját tapasztalatomból is mondhatom, hogy a briteknek nincs európai elkötelezettségük. Ők ezt az egészet igen gyakorlatiasan kezelik: mit tudunk kihozni belőle, ami nekünk j ó? Ennyi. Az a felfogás, hogy az európaiságnak van valami, ezen túlmutató tartalma, az szerintük mellékes, esetleges vagy pedig még kártékony is. - Mindig is így gondolkodtak? - Tíztizenöt évvel ezelőtt ez nem volt ennyire egyértelmű. Akkor a felfogás az volt: igen, a bulvársajtóban megjelenő Európaellenes megnyilatkozásokban van valami, de a hivatalos London alapvetően mégsem ért egyet ezekkel a véleményekkel. Ezt később, John Major, majd Tony Blair kormányzása idején fokozatosan feladták. Ha az embe r a UKIP (Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) politikusait hallgatja, akkor egyrészt az az érzése, hogy ez persze a szélsőség, de mégis van valami közös a gondolkodásukban a többi brittel. Az érem másik oldala, hogy az elmúlt tizenöt évben a korábbinál is inkább az Egyesült Államok felé fordultak. Nagyon árulkodó volt, hogy Blair az iraki háború kapcsán habozás nélkül Amerika mellé állt, s fel sem merült benne: ez esetleg árthat a kontinentális kapcsolatoknak. Még Angliában éltem, amikor a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos vita zajlott a brit nyilvánosságban. A legkevésbé sem volt szempont, hogy Európa erről mit gondol. - Vagyis Blair, amikor holnap Brüsszelben meghirdeti a féléves programját, valójában csak hangzatos jelszavakba csomagolja Európaellenességét? - Igen. Bár gazdaságpolitikai programját tekintve - liszszaboni stratégia, a versenyképesség fejlesztése - sok mindenben igaza van. Az úgynevezett szociális Európa Franciaországban, Németországban tíztizenkét százalékos munkanélküliséggel jár együtt. Vagyis nem működik. Az ezt szemrehányó brit érvrendszerrel inkább az a baj: mindent a gazdaság, a kereskedelem nyelvére próbál lefordítani, hogy minél több politikai tartalmat szűrjön ki.
