Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
16 Annak nem. Nem mondhatom fehérként, hogy a kínai kisebbséghez tartozom? Mondhatja, ha nincs jogi következménye. De ha ehhez kisebbségi státust akar, a dolog bonyolultabbá válik. A közösséghez tartozás a világon mindenütt befogadással jár. A magyar állampolgárt a magyar állam befogadja. E jogot viszont nem adja meg az itt élő kisebbségeknek a magyar szabályozás. Szerintem úgy lenne korrekt, ha ön kínai akar lenni, kérdezze meg erről az itt élő kínaiakat. A törvény alapján, ha kisebbséghez tartozónak vallom magam, élhetek a csoportomat illető jogokkal. A jelenlegi, 199193 között készített, amúgy sok sebből vérző szabályo zás idején a politika tartott a kisebbségek ügyétől. Aki ismeri Magyarország történelmét, különösen a 20. századit, az tudja, nem indokolatlanul. A kisebbségek is úgy érezték, aki nyíltan vállalja hovatartozását, veszélybe kerülhet. Ezért igyekeztek homály osan fogalmazni a törvényben. Hittek abban is, ha a nem kisebbségiek is szavazhatnak a kisebbségi önkormányzatokra, az pluszlegitimációt ad az új testületeknek. Senki nem gondolta, hogy ezzel visszaélni is lehet. Mostanában ön azzal sokkolja a politikusok at, hogy amennyiben minden marad a régiben, összeomlik a kisebbségi önkormányzatiság. A helyzet tarthatatlan. Hét éve javasolunk módosításokat, de az előző ciklus alatt nem történt semmi. Jól jött az uniós csatlakozás, hiszen a jogharmonizáció miatt 2003 decemberében amúgy is hozzá kellett nyúlni az alkotmányhoz. Egyebek mellett kivették be lőle az etnobizniszt addig lehetővé tevő passzust is. Azonban a változtatást nem vitték át a választójogi törvénybe, ami így alkotmányellenes. Etnobiznisz? Kisebbségi testület vezetőjének lenni, úgy tűnik, vonzó állás, amelyet a mai napig nem kisebbségi is betölthet. A demokrácia lábbal tiprása, ha többségi szavazatokkal szerez valaki hatalmat egy kisebbségi önkormányzatban. A hivatalom által kezdeményezett és támogatott legújabb tervezet szerint a közösség jogosult dönteni arról, ki tartozik hozzá. Az le nne az úgynevezett befogadó nyilatkozat. Egyesek szerint Kaltenbach nyilvántartásba akarja venni a kisebbségieket, "listáz". Nem igaz. Azok beszélnek ilyeneket, akiknek kedvez a jelenlegi, zavaros helyzet. A nemzetiséghez tartozás választása önkéntes. A romáké a legnagyobb magyarországi közösség, vegyük az ő esetüket. Melyik szervezetük kaphatna jogosítványt a befogadásra? Nincs ideális, csak szükségmegoldás. Az egyetlen olyan, az egész közösséget reprezentáló szervezet, amelynek tisztasága nem kérdőjel ezhető meg: az országos kisebbségi önkormányzat, az OCÖ. Szerencsére ott nem kerültek többségbe a kalandorok. Másutt igen? Ezt inkább hagyjuk... Maradjunk az OCÖnál. A befogadás szervezést, infrastruktúrát igényel, nem bízható akárkire. A kiszorult rom avezetők úgy gondolják: leendő jogosítványát az ÖCO ellenük használná, s egyszer csak azt mondanák rájuk: "Hát ti nem is vagytok romák."
