Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-20
16 támogatások egy részét, csakhogy megszülethessen a megállapodás". A négy visegrádi állam, Lettországgal és Litvániával kiegészülve, ezt az éjféli szavazáskor tette meg. Marek Belka lengyel kormányfő úgy mesélte a történetet, hogy a felajánlás a leggazdagabb tagállamok önzésére a dott reakció volt: "Ha csak a pénzről van szó, akkor mondják meg, mennyi kell!" Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is megerősítette, hogy spontán akcióról volt szó, amellyel sikerült is újranyittatniuk a vitát, de a britek végül ismét nemet mondtak. "Fél sza vakból, pillantásokból is megértettük egymást, s az elmúlt napokban példaszerű volt a visegrádi országok együttműködése. Ez különösen fontos most, amikor Magyarország veszi át a visegrádiak elnökségét" – fogalmazott a kormányfő, aki szerint Európa elfáradt , régi eszményei már nem lelkesítik, új eszményeiben pedig bizonytalan. Gyurcsány úgy látja, hogy Európa egyelőre képtelen választ adni arra, hogyan tudná egyszerre fokozni versenyképességét és megtartani szociális értékeit, nem tudja magát dinamizálni, n ő az önzés, a közös kiút helyett az egyéni boldogulást keresik a tagállamok. Ez nemcsak a nagy befizetőkre igaz: "A magyar parlament engem sem azzal küldött Brüsszelbe, hogy legyek nagyvonalú európai, hanem azzal, hogy minden fillérért harcoljak meg" – hoz ta fel példaként a magyar kormányfő, aki ebben a helyzetben már azt is nagy sikernek értékelte, hogy legalább az alkotmányról megfogalmaztak egy közös elvi álláspontot. A hajtóerő kevés, nem a pénz A költségvetés kapcsán jó hír, hogy a magyar pozíció le glényegesebb elemei, azaz a támogatás mértéke és annak belső szerkezete nem képezte vita tárgyát, sőt az utolsó pillanatban az összeg 150 millióval még emelkedett is – emlékeztetett Gyurcsány Ferenc. Ha ez lesz a kompromisszum, akkor mi el tudjuk fogadni, de ha újranyitják az egészet, akkor fenntartjuk három kérésünket: az áfa teljes beszámíthatóságát, a központi régiót és a támogatások elköltésének hosszabb határidejét illető módosításokat – tette hozzá (lásd keretes írásunkat). A vita egyébként a látszat ellenére nem a pénzekről szólt – vélte a kormányfő, aki szerint századszázaléknyiak voltak a különbségek. Ez Magyarország esetében mindössze évi 2,2 milliárd forint. A büdzsét elutasítók saját belpolitikai helyzetükre, saját országuk megváltozott EUattit űdjére reagáltak. Elfogyott a hajtóerő egy jelentős része, az európai projekt nem él már milliók lelkében – magyarázta Gyurcsány – , az EU technikai kérdésekről szól, melyekkel már nem lehet mély érzelmi azonosulást kialakítani. Kompromisszum hiányában az unió soros elnöke, Luxemburg júliusban a múlt heti csúcsra beterjesztett utolsó költségvetési javaslatot adja át utódjának, NagyBritanniának. Az a módosított változat, amelyről utoljára tárgyaltak Brüsszelben, s amely Magyarországnak nagyon kedvező vo lt, a szemétbe kerül. Annak alapján egy főre számítva az öt legnagyobb nettó kedvezményezett között lennénk, s minden magyarra évente majdnem 130150 euró (3237 ezer forint) felzárkóztatási támogatás jutna. A javaslat részben teljesíti három követelésünk et is. 1. A vissza nem térítendő áfa beszámítható lesz ugyan az uniós támogatás mellé teendő önrészbe, de csak az önkormányzatok, állami szervek esetében. A magánszférának továbbra is az áfa nélkül kellene előteremtenie az önrészt. 2. Azt a szabályt (n+2 ), melynek értelmében a támogatásokat a szerződéskötés után két éven belül el kell költeni, tiltakozásunk és a többi új tagállam tiltakozása ellenére kiterjesztették a nagy környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra is, ig az, hogy nem a teljes pro gramozási időre, hanem csak az éves keretekre. 3. A középmagyarországi régiót név szerint nem említik ugyan, de van egy bekezdés, amely nagyobb támogatási szintet meghatározva kedvez az új tagállamok azon régióinak, amelyek GDPje nem éri el az uniós átl ag 75 százalékát, s amelyek eddig kevesebb pénzt kaptak a régi tagállamok hasonló régióinál. vissza • Szerkesztette: Köves Pál Nemzeti értékrendet követel az MSZP népi baloldala Bírálták a gazdákkal szembeni politizálást és a szegénységet 2005. június 18. 18:30 MNO A nemzeti értékrend „erőteljes” érvényesítését sürgette az oktatásban, a külhoni állampolgárság megadásában és a vidék helyzetének a rendezésében Tabajdi Csaba, az Európai Parlament képviselője szombaton, az MSZP népi baloldalának kecskeméti tanácskozása u tán.
