Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
6 Niculescu Tónival, a külügyminisztérium reformokért és intézményközi együttműködésért felelős államtitkárával. vissza Németh Zsolt aggodalmát fejezt e ki a vajda sági incidensek és jogi ügyek miatt Belgrád, 2005. június 15., szerda (MTI) - Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint aggodalommal tölti el a magyar társadalmat a vajdasági magyarok elleni incidensek foly tatódása, s az, hogy újabban a politikai hangulatkeltés tapasztalható Szerbiában a vajdasági magyar politikusok ellen. Németh azután beszélt erről, hogy szerdán a vajdasági Bácstopolyán Gordana Comiccsal, a szerb parlament külügyi bizottságának vezetőj ével tárgyalt. A magyar politikus Egeresi Sándornak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tanácselnökének, a vajdasági parlament alelnökének meghívására látogatott Bácstopolyára. Comic és Németh sajtótájékoztatóján nagy figyelmet kapott az, hogy az elmú lt hetekben ismét több incidens történt a Vajdaságban a magyarok terhére, illetve hatósági eljárások indultak a VMSZ vezető politikusai ellen. Németh azt mondta, hogy láthatók a szerbiai hatósági fellépés eredményei, érzékelhetően csökkent a magyarelle nes incidensek intenzitása, de a jogsértések folytatódnak. Mindkét politikus aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy hangulatkeltés folyik a sajtóorgánumok segítségével a VMSZ vezetői ellen. "Magyarország és a magyar parlament elvárja Szerbiától, hogy a ren dészeti és az igazságszolgáltatási szervek ellássák saját feladatukat, és mindenféle politikai befolyástól mentesen folytassák tevékenységüket" - szögezte le Németh. Az MTI kérdésére válaszolva Gordana Comic közölte, hogy pártja, a Demokrata Párt - ame ly stratégiai partnerségi viszonyban van a VMSZel - osztja az aggodalmát az olyan politikai kampányok miatt, amelyek célja a politikai ellenlábasok lejáratása és "diszkvalifikálása". "Sajnos Szerbiában ez nem ritka eset" - mondta a politikus asszony, aki nem tud ugyan egyelőre semmit a hivatalos eljárásokról, de nyilvánvaló számára a sajtóban zajló médiakampány, amelynek szerinte a háttere is ismert lenne, ha az illetékes hatóságok jól végeznék dolgukat. Comic asszony rámutatott arra, hogy vajdaság i magyarok elleni tavalyi incidensek is azért váltottak ki aggodalmat, mert a hatóságok későn és nem szakszerűen reagáltak. Hozzátette azonban: bebizonyosodott az is, hogy az államnak semmilyen rossz szándéka nem volt ebben. SzerbiaMontenegró európai integrációs kilátásával kapcsolatosan Németh rámutatott arra, hogy az Európai Unióban identitásválságot okoztak az alkotmányos szerződésről tartott kudarcos népszavazások. Szerinte ebben a helyzetben az EU számára két lehetőség kínálkozik: vagy lefékezi az integrációs folyamatot, vagy egy új lendületes integrációs stratégiával áll elő. Németh leszögezte, hogy Magyarország egyértelműen az utóbbi lehetőséget támogatja. A magyar politikus kifejtette, hogy az EUnak prioritásként kell kezelnie a társulási é s stabilitási egyezmény megkötését SzerbiaMontenegróval, biztosítania kell az ország számára a hozzáférést az uniós előcsatlakozási alapokhoz. Németh szerint a koszovói rendezés folyamata nagy hatással lehet a vajdasági etnikumok közötti kapcsolatokra . Leszögezte, hogy a koszovói szerb kisebbség számára a legszélesebb autonómiát kell biztosítani a rendezés során. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bácstopolyán rövid megbeszéléseket folytatott Bojan Kostres vajdasági parlamenti elnökkel is . A politikus szerda este lakossági fórumon vesz részt Bácskossuthfalván (Stara Moravica). vissza Hárman még bujkálnak - Hágában legkorábban 2009ben végezhetnek Reggel [2005.06.16] Ötvenegy vádlott várja Hágában, hogy megk ezdődjék a pere. Tizenhárom eljárás már folyik. A boszniai szerb Karadzic és Mladic, a horvát Ante Gotovina még szökésben van. A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéket az ENSZ hozta létre. A bíróság „sztárja” kétségtelenül Slobodan Milosevic korábbi jugoszláv államfő, aki még szerb elnökként az egész délszláv háború kirobbanásáért, a Balkán lángra lobbantásáért a fő felelős. Elfogása és kiadatása a szerb demokratikus erők, elsősorban az azóta meggyilkolt szerb miniszterelnök, Zoran Djindjic érdeme volt. A per azóta elkezdődött, de máris maratoni hosszúságú, hiszen már maga a vádirat több ezer oldalt tesz ki. Milosevic ragaszkodik ahhoz, hogy személyesen vegyen részt a tárgyalásokon, az ügyvédeinek is felmondott , mert maga kívánja ellátni a védelmét. Mindazonáltal Hága hivatalból mégis rendelt ki védőt a bukott jugoszláv diktátor mellé. Sohasem adja fel magát önként Radovan Karadzic, a háborús bűnökkel gyanúsított volt boszniai szerb elnök – jelentette ki testvér e. Luka Karadzic hangoztatta: ha fivére feladná magát, azzal népét és Istent árulná el, aki oly
