Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-16
7 hosszú ideje védi őt ellenségeitől. Luka Karadzic azt állítja, hogy 1998 óta nem is látta a testvérét. Szerinte a volt boszniai szerb elnök nem adott parancsot a népirtásra, egyébként is úgy véli, hogy a muzulmánok harcban estek el, és nem kivégezés áldozatai lettek. Karadzic és Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője csaknem tíz éve van szökésben. Hollandia a hágai Nemzetközi Törvényszéken váda t emelt ellenük nyolcezer muzulmán férfinak és kamaszkorú fiúnak az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló keletboszniai Srebrenicában 1995ben történt meggyilkolása miatt. A napokban nyilvánosságra hozott, megdöbbentő képsorok a fiatal muszlim férfiak kivégzéséről megrázta a világ közvéleményét, és ez újfent erkölcsi kötelezettséget ró Belgrádra – hangsúlyozzák Hágában. Carla del Ponte, a törvényszék főügyésze a napokban reményeinek adott hangot, hogy Karadzicot és Mladicot hamarosan elfogják é s kiadják Hágának. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghallgatta a törvényszék elnökének, Theodor Meronnak a féléves jelentését. A testület álláspontja szerint botrány, hogy mindkét volt boszniai szerb vezető még mindig szabadlábon lehet. Ebben sokan a szerb had sereg kezét látják, mert feltételezik, hogy ottani magas rangú vezetők rejtegetik a két háborús bűnöst, illetve segítséget nyújtanak nekik a bujkálásukhoz. Meron kétségének adott hangot, hogy a vádlottak nagy számára való tekintettel – miután közülük csak kevesen ismerik el felelősségüket – a törvényszék a pereket első fokon 2008 végéig lezárhatja. Véleménye szerint sokkal valószínűbbnek látszik határidőként 2009 vége. A hágai főügyész egyébként derűlátóan nyilatkozott egy horvát háborús bűnössel kapcsolatb an. Ante Gotovina tábornok kiadatásán múlhat ugyanis Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz. Jóllehet Zágráb esküszik arra, hogy mindent elkövet a százötven szerb meggyilkolásáért és százötvenezer elűzéséért felelős Gotovina felkutatásáért, Brüsszel és Hága mindeddig vitatta ezt. Véleményük most mintha kedvezőbbre fordult volna. A vád szerint a tábornok 1995ben követte el a háborús bűncselekményeket, és már csaknem tíz esztendeje bujkál. Horvát vizsgálat a kivégzések miatt Háborús bűnök elkövetésén ek gyanúja miatt vizsgálatot indítottak kedden a horvát hatóságok egy horvátországi szerb férfi ellen, aki több társával feltehetően srebrenicai muzulmánokat végzett ki 1995ben. Az 52 éves Slobodan Danilovic szerepelt a június elején nyilvánosságra került videofelvételen, amelyen a Skorpiók, szerb félkatonai alakulat tagjai kivégezték az 1995 nyarán szerb kézre került keletboszniai muzulmán enklávé, Srebrenica hat fiatal lakosát. Danilovicot vasárnap vették őrizetbe a kelethorvátországi Banovci faluban. Danilovicot a szomszédos Szerbiában is felelősségre vonnák – a szerb hatóságok már őrizetbe vettek s a videofelvétel alapján azonosítottak öt másik személyt – , a horvát állampolgárságú férfi azonban a horvát törvények értelmében nem adható ki. Szerb ki adatási kérelem Egy szerb félkatonai alakulat egykori vezetőjének kiadatását kérte Argentínától a szerb igazságszolgáltatás. Nebojsa Minic, a Villám néven ismert szerb alakulat egykori parancsnoka ellen azzal a gyanúval indított vizsgálatot a szerb ügyész ség, hogy 1998 – 99ben a koszovói háború alatt utasítást adott koszovói albánok meggyilkolására, megkínzására és ellenük irányuló más kegyetlen, erőszakos cselekedetekre. Minicet a háború alatt „Halál Parancsnok” néven emlegették. Egy hónappal ezelőtt Argen tína nyugati részén, Mendozában a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet értesülése alapján letartóztatták. vissza Bizalmatlansági indítvány Bukarestben Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán Kolozsvári t udósítónktól • 2005. június 16. Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen a román parlamenti ellenzék fő ereje, a Szociáldemokrata Párt (SZDP). Ezt Mircea Geoana pártelnök, volt külügyminiszter jelentette be azután, hogy a kormány kedden felelősségvállalással terjesztette a tör vényhozás elé a Calin Popescu Tariceanu kormányfő által "az európai reform romániai jogszabályának" nevezett, tizenhét tervezetből álló törvénycsomagot. A jogszabályok a kommunizmus idején az egyházaktól, a nemzeti kisebbségek szervezeteitől és magánszem élyektől elkobzott ingatlanok és termőföldek visszaszolgáltatását gyorsítaná fel. A román alkotmány értelmében a felelősségvállalással beterjesztett törvény parlamenti vita nélkül elfogadottnak számít, ha az ellenzék három napon belül nem nyújt be bizalm atlansági indítványt a kormány ellen. Ha az indítványt a parlament elutasítja, a törvény szintén azonnal jogerőre emelkedik - ellenkező esetben a kormány megbukik. vissza
