Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
14 Miklosko felkavarta az állóvizet Képmutató nemzetiségi béke A "magyar arrogancia" leküz désére és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) helyi erőfölényének letörésére a szlovák kormánypártok és az ellenzék pártkoalíciót hoztak lét re Nyitra megyében – adta hírül tegnap a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai lapok arról cikkeztek, hogy Frantisek Miklosko Budapesten bocsánatot kért a szlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatásáért. "Már Szlovákia EUcsatlakozása előtt sej thető volt, hogy a »képmutató nemzetiségi béke« kizárólag Európának szól, és csupán addig, amíg Szlovákia az unió ajtaja előtt bebocsátásra várt" – írta a pozsonyi lap. Hiába rajzolták át ugyanis az ország közigazgatási térképét úgy, hogy mindenütt meglegy en a szlovák többség, ez Nyitra megyében nem sikerült. Az Új Szó szerint az a példátlan helyzet alakult ki, hogy a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió és a másik kormányerő, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom össz eállt a Vladimír Meciar vezette NéppártDemokratikus Mozgalommal és a Robert Fico vezette Smer (Irány) erővel a nyitrai magyarok leküzdésére. Ezek az erők "most az eleddig inkább nevetséges, mintsem félelmetes szlovák nemzeti bugris, Ján Slota színvonalára süllyedtek" – írta az Új Szó. A Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) – és a szlovák parlament – legrégibb képviselője ma is az a Frantisek Miklosko, aki szombaton Budapesten Mádl Ferenctől átvette a Szent Adalbertdíjat. Miklosko beszédében elismer te, hogy a szlovákiai magyarokat súlyos trauma érte a második világháború után. "A magam nevében kijelentem: bocsánatot kérek a szlovákiai magyaroktól." Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetője már vasárnap lehazaárulózta Mikloskót, aki szerinte "az und orító bocsánatkéréssel halálos sebet ejtett a szlovák nemzet lelkén". Miklosko pártja, a KDH tegnap óvatosan reagált a bocsánatkérésre, szóvivője közölte, hogy a párt tekintélyes képviselője "személyes álláspontjának adott hangot". Miklosko szakadatlan fe jfájást okoz a szlovák politikai elitnek, és az otromba nacionalisták céltáblája, de tekintélye, múltja miatt nehezen támadható. A szlovák külügyminisztérium 2001 márciusában sajnálatának és "aggodalmának" adott hangot amiatt, hogy megemlékeztek gróf Ester házy János születésének századik évfordulójáról, s az ünnepségen Miklosko átvehette az Esterházy Jánosemlékérmet. Esterházy volt az egyetlen, aki a háborús szlovák parlamentben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen. A háború után életfogytig tartó b örtönre ítélték, mert "összejátszott a magyar irredentákkal". Már a csehek és az oroszok is rehabilitálták – Szlovákia még nem. Miklosko viszont évtizedeken át hangoztatta, hogy célja a megbékélés. A Nyitrán 1947ben született szlovák politikus a szlovák katolikus szellemiség és a kereszténydemokrácia meghatározó alakja, 1989ig, a bársonyos forradalomig figyelte a csehszlovák titkosrendőrség. Már a nyolcvanas években "katolikus szamizdatokban" méltatta Esterházy Jánost, akinek életét erkölcsi példakén áll ította a szlovákok elé. Miklosko lett a "bársonyos szétválás", 1993. január elseje után a független Szlovákia első szabad parlamentjének elnöke. Az akkori magyar parlament elnökével, Szabad Györggyel nyomban parlamentközi bizottságot hozott létre a magyaro k és szlovákok megbékélése érdekében. Miklosko szombaton csak a maga nevében beszélt, de ma ő Szlovákia legtekintélyesebb parlamenti képviselője, szavai a szlovák lapok szerint nem hullottak légüres térbe. Az ő szava áll szemben Ján Slota szavaival. Slota a párkányi híd avatásakor azzal riogatta a szlovákokat, hogy a hídon magyar tankok gördülnek majd át a felvidék visszafoglalására. A kettős állampolgárságról tartott tavalyi népszavazás, majd Gyurcsány Ferencnek a szélesebb autonómiát sürgető kijelentései után Slota bűnvádi eljárással fenyegette meg Duray Miklóst, az MKP alelnökét, a magyar kormányfőt pedig a középeurópai feszültség szításával vádolta. vissza • Fgy Zsákutcában a kisebbségi törvény Választ kell adnunk arra is: jogosake a vádak, amelyek szerint a kisebbségi jogi szabályozás egyik motivációja az volt, hogy elfogadottá tegye nemzetközi szinten a határon túli magyarokkal foglakozó politikát A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól rendelkező, 1993ban elfogadott törvény (Nektv.) erénye, hogy a magyarországi romáknak az összes nemzeti kisebbségekkel azonos közjogi státust adott. A jogszabály azonban nem váltotta be a jogalkotó reményeit, a gyakorlatban a törvényben meghúzódó ellentmondások és jogelmélet i dilemmák tovább mélyültek és erősödtek. Ennek legfőbb elszenvedői pedig a romák, akiknek – integrációjuk érvényesítése szempontjából – a legkevésbé megfelelő ez a jogszabály.
