Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
10 áprilisig, de mivel ez nem történt meg, szüksé gét látták annak, hogy ismét megrendezzék a határon túli magyar szervezetek immár intézményesített találkozóját. A VMSZ elnöke szerint a fórum résztvevői megállapították: csak részben oldják meg a problémákat a magyar kormány intézkedései, amelyek a ha táron túli magyarokkal való zökkenőmentesebb kapcsolattartás és könnyebb honosítás érdekében történtek. "Nem az történik, amit mi kértünk. Áttelepüléssel eddig is meg lehetett szerezni a magyar állampolgárságot, mi pedig azt követeljük, hogy áttelepülés né lkül kapjunk magyar állampolgárságot. Mi ugyanis a szülőföldünkön akarunk maradni" - szögezte le Kasza József, aki szerint a szabadkai találkozó óta ilyen tekintetben a célok nem változtak. A pártelnök a bécsi értekezlet fontos döntésének tartja, hogy felvették a fórum teljes jogú tagjai közé a nyugateurópai, észak, illetve délamerikai magyar szervezeteket. Ezáltal szerinte a HTMSZF nagyobb erőt képvisel. Dudás Károly, a VMSZ alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy a fórum ezzel a legjelentősebb összmag yar világszervezetté nőtt ki magát. Rámutatott arra, hogy a Máért gyakorlatilag nem működik, a Magyarok Világszövetsége pedig "nem azzal foglalkozik, amivel kéne", ezért a fórum tulajdonképpen e két szervezet helyébe lépett. Dudás jelzés értékűnek tartja, hogy ezúttal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is a legmagasabb szinten képviseltette magát a tanácskozáson. Még tart a Magyar Állandó Értekezlet előkészítése a szakbizottságok üléseivel - közölte a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az MTIvel a HTMSZFtanácskozáson megfogalmazott elégedetlenséggel kapcsolatban. Az államtitkár elmondta: a miniszterelnök megbízásából arról tájékoztatta a Máért tagjait, hogy megkezdték az értekezletre való felkészülést, jelenleg ennek első fázisa, a szakb izottságok ülései tartanak. A Máért következő ülésének várható időpontját firtató kérdésre az államtitkár csak annyit mondott, hogy az időpont meghatározására az említett szakbizottsági üléseket követően kerül majd sor. Szabó Vilmos "nagy nemzeti felelőssé gnek" nevezte, hogy a Máértet megfelelő előkészítettség után hívják össze. A bécsi záródokumentumra utalva közölte: minden hasonló nyilatkozatot megértéssel fogad, ugyanakkor azt szeretné, ha a nyilatkozók teljességgel partnerek lennének az ülés előkészít ésében. vissza A szlovák államfő szerint a Benesdekrétum okról többé ne essen szó Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. június 13., hétfő (MTI) - Ne essen szó többé a Benesdekrétumokról, mert ha mégis, az a szlovákiai magyar kisebbségnek előnytelenebb lenne, mint a szlovákoknak - vélekedett hétfőn a szlovák államfő. Ivan Gasparovic a szlovákiai magyarság meghurcoltatását törvényesítő egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes dekrétumainak feleml egetését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnél megjelent exkluzív interjú tanúsága szerint "archaizmusnak" tartja. "Itt az ideje asztalhoz ülni és kimondani: vége !" Véget kell vetni annak, ami a polgárokat végső soron nem is érdekli, ám amit a politikai pártok a választásokat megelőző év során önmaguk megjelenítéséhez igen alkalmas módszernek találnak - hangsúlyozta a szlovák államfő, aki nem csak a szlovákiai, hanem a magyarországi választások közeledtéről is említést tett. Gasparovic szeri nt a dekrétumoknak "konkrét időszakban volt jelentőségük", és azokat olyan intézmények szentesítették, amelyek a fasizmus feletti győzelmet követően keresték az utat. "Ma úgy gondolom, hogy ezt méltányolni kell. Az egész világ méltányolta és ma is méltányo lja" - idézte a TASR. A szlovák államfő magánvéleménynek tekinti Frantisek Miklosko szombaton, Budapesten elhangzott véleményét. A szlovák kereszténydemokrata (KDH) képviselő az Adalbertdíj átvételekor a saját nevében bocsánatot kért a szlovákiai magy arok második világháború utáni meghurcoltatásáért, a kollektív bűnösség elve alapján végrehajtott vagyonelkobzásokért, a magyar iskolák betiltásáért, a csehországi kényszermunkára hurcolt magyarok megalázásáért, mindazért, amit a Benesdekrétumok nyomán el kellett szenvedniük, amiért a hivatalos szlovák politika közel fél évszázad múltán sem követte meg őket, s amit a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó MKP ismét sürget. Gasparovic szerint a bocsánatkérés "csakis a kölcsönösség elve szerint lehet méltányos, de úgy is csak bizonyos mértékig". Úgy látja: a bocsánatkérés egyébként is csakis a háború utáni helyzet során ártatlanul sérelmet szenvedőket illethetné meg, "és véleménye szerint az erkölcsi jóvátétel nem vonatkozhat a magyar kisebbség és vezetőinek államellenes politikai jogállására" - foglalja össze a TASR az elnök gondolatait, majd ismét idézi: "A bécsi döntés után épp a megszállt területeken lángoltak fel a szlovák lakosság elleni soviniszta, az elemi demokratikus és polgári jogokat messzemenően m eghaladó szenvedélyek, amelyek máig sérelemként és jogtalanságként érzékeltetnek." A most egy éve államfővé megválasztott Ivan Gasparovic visszautasítja a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) anyagi jóvátételt célzó követeléseit, amelyeket Bugár Béla, az M KP elnöke április elején Révkomáromban
