Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
7 szót a vajdasági magyarokat érintő erőszakos cselekmények ellen, és szorosan együttműködött az EP korábban a Vajdaságba utazott tényfeltáró küldöttségével. A szocialista képviselő beszámolt arról, hogy az EP és SzerbiaMontenegró közötti interparlamentáris delegáció három héten belül kivizsgálja a vajdasági magyarokat ért jogsértések ügyét. Közölte, hogy az EPben nem csak a szocialisták, hanem párthovatartozástól függetlenül minden magyar képviselő egységesen fellép a vajdasá gi magyarok védelme, a további erőszakos cselekmények megakadályozása érdekében. Gedei József, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviseletében közölte: híreik szerint a börtön falain belül is rendszeresen verik fogolytársaik azokat a vajdasági magyar fiatalokat, akik az általuk elkövetett bűncselekmény miatt rájuk kiszabott jogos büntetésüket töltik. vissza TÖBBNYELVŰ OKTATÁSI MODELLEK Készítette: Földvári Géza, Somkuti Viktor, Szakács Tibor, Attila Az egyesülő Európában, ahol remélhetőleg mindinkább háttérbe szorulnak a nemzetállami törekvések, a kisebbségeknek így a határontúli magyaroknak - egyre nagyobb esélye van az anyanyelv megtartására a két, vagy többnyelvűség mellett. - állapították meg a konferencián - hozzátéve, hogy minden a családnál kezdődik. KOLLÁTH ANNA docens Maribori Egyetem Az úgynevezett egynyelvű vagy homogén családokban, és ha magyarnyelvű mindkét szülő, akkor úgy gondolom, hogy a gyerek nyelvváltozata a magyar ez öröklődik át, ezt kapja a szülőktől, talán mindkettőtől és ezzel együtt ját a magyar kultúra ismerete illetve szeretete. A vegyes családokban viszont már - mondjuk úgy az erőviszonyoktól is függ, mi lesz a gyerek anyanyelve. Különben Szlovéniában, az iskolában is lehet választ ani, hogy a szlovén, vagy a magyar legyen a fő nyelv. Egyébként várható, hogy idővel a kis nyelvek felértékelődnek. TÖRZSÖK ERIKA elnök Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványa Lehetőség van arra, hogy ezeknek a kialakult nyelvi dominanci áknak ellenében, megőrizzék részben az anyanyelvüket az emberek ezekben az országokban itt közép- Európában, és azt hiszen hogy mind a kultúrában, mind a gazdaságban előny lesz a kétnyelvüség. Ez a jövő. Ma viszont, ha a Kárpát- medencében egy kisebbségi magyar család azt szeretné, hogy a gyereke boldoguljon, akkor bizony többnyire államnyelven taníttatja. vissza Szabó Vilmos: még tart a Máért előkészítés e Budapest, 2005. június 13., hétfő (MTI) - Még tart a Magyar Állan dó Értekezlet előkészítése (Máért) a szakbizottságok üléseivel - közölte a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára hétfőn az MTIvel. Szabó Vilmos azt követően nyilatkozott, hogy a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának bécsi ülésén elégedetl enségüket fejezték ki a Máért "összehívásának folyamatos halasztása miatt". - Arról tájékoztattam a miniszterelnök megbízásából a Máérttagjait, hogy megkezdtük az értekezletre való felkészülést, jelenleg ennek első fázisa, a szakbizottságok ülései tar tanak - mondta az államtitkár. Közölte, hogy az integrációs bizottság ülését követően rövidesen tanácskozik a gazdasági, a kulturális, az oktatási, az állampolgársági, a szociális és egészségügyi testület, valamint ülést tart a Máért eddigi működésével kapcsolatos ad hoc bizottság is. Szavai szerint a testületekben "komoly munka" folyik. A Máért következő ülésének várható időpontját firtató kérdésre az államtitkár csak annyit mondott, hogy az időpont meghatározására az említett szakbizottsági ülések et követően kerül majd sor. Szabó Vilmos "nagy nemzeti felelősségnek" nevezte, hogy a Máértet megfelelő előkészítettség után hívják össze. A bécsi záródokumentumra utalva közölte: minden hasonló nyilatkozatot megértéssel fogad, ugyanakkor azt szer etné, ha a nyilatkozók teljességgel partnerek lennének az ülés előkészítésében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a "szakbizottságok (...) nem direkt politikai játékterek, ahol arról szól a történet, hogy van nemzeti oldal, meg nemzetietlen oldal".
