Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-14
8 Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke május 3án azt közölte, az államtitkártól kapott levél szerint a következő Máért ülésre "az év közepén" kerülhetne sor. A testület aznapi ülésén az ott megjelent határon túli magyar szer vezetek képviselői a Máért mielőbbi összehívását szorgalmazták. A Máért összehívását a testület szabályzata szerint a miniszterelnök kezdeményezheti. vissza A VMSZ vezetői a bécsi "kisMáért" fontoss ágáról beszélnek Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. június 13., hétfő (MTI) - Vajdasági magyar politikai vezetők fontosnak tartják a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) Bécsben lezajlott második találkozóját, mert szerintük a fórum megerősödött a nyugateurópai és tengeren túli magyar szervezetekkel, így a legjelentősebb összmagyar világszervezetté nőtte ki magát. A január elején Szabadkán megalakult "kis Máért" a hét végén Bécsben tartotta meg második ülését. Kasza József, a Vaj dasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hétfőn az MTInek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a fórum résztvevői már Szabadkán szorgalmazták a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását áprilisig, de mivel ez nem történt meg, szükségét látták annak, hog y ismét megrendezzék a határon túli magyar szervezetek immár intézményesített találkozóját. A VMSZ elnöke szerint a fórum résztvevői megállapították, hogy csak részben oldják meg a problémákat a magyar kormány intézkedései, amelyek a határon túli magya rokkal való zökkenőmentesebb kapcsolattartás és könnyebb honosítás érdekében történtek. "Nem az történik, amit mi kértünk. Áttelepüléssel eddig is meg lehetett szerezni a magyar állampolgárságot, mi pedig azt követeljük, hogy áttelepülés nélkül kapjunk mag yar állampolgárságot. Mi ugyanis a szülőföldünkön akarunk maradni" - szögezte le Kasza József, aki szerint a szabadkai találkozó óta ilyen tekintetben a célok nem változtak. A pártelnök a bécsi értekezlet fontos döntésének tartja, hogy felvették a fóru m teljes jogú tagjai közé a nyugateurópai, észak, illetve délamerikai magyar szervezeteket. Ezáltal szerinte a HTMSZF nagyobb erőt képvisel, ráadásul várható az ausztráliai magyar szervezetek csatlakozása is. Dudás Károly, a VMSZ alelnöke a távirati irodának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a fórum ezzel a legjelentősebb összmagyar világszervezetté nőtt ki magát. Rámutatott arra, hogy a Máért gyakorlatilag nem működik, a Magyarok Világszövetsége pedig "nem azzal foglalkozik, amivel kéne", ezért a fó rum tulajdonképpen e két szervezet helyébe lépett. Dudás jelzés értékűnek tartja, hogy ezúttal az RMDSZ is képviseltette magát legmagasabb szinten. A párt alelnöke szerint a nyugateurópai szervezetek kérték, hogy Bécsben legyen a fórum második találko zója, és ők szorgalmazták azt, hogy teljes jogú taggá váljanak. "A Kárpátmedencei magyarság a nyugateurópai magyarságot is a nemzet részének tekinti. A nyugateurópai magyarság szervezetei nagyon fontos dolgokat tudnak tenni az egyetemes és a határon túl i magyarság érdekében" - mondta Dudás, rámutatva, hogy a nyugateurópaiak erőteljesen lobbiznak a délvidéki magyarságért. A fórum résztvevői szorgalmazták, hogy a Máért is vegye fel tagjai közé a nyugateurópai szervezeteket. Dudás Károly rendkívül fon tosnak tartja azt, hogy a fórum résztvevői zárónyilatkozatukban a leghatározottabban elítélték a délvidéki magyarság elleni támadásokat és a VMSZ vezetői ellen indított "kitervelt és összehangolt állami lejárató kampányt", valamint felszólították a magyar kormányt, hogy határozottan álljon ki a vajdasági magyar közösség mellett. Dudás Károly a VMSZ elnökével tartott hétfői szabadkai sajtótájékoztatóján közölte, hogy Szabadkán ismét nemzetgyűlölő falfirkák jelentek meg: ismeretlenek azt írták a szabadkai egészségügyi középiskola falára, hogy a horvát nemzet "alacsonyabb rendű fajzat", amelyet ki kell irtani. A VMSZ vezetői a leghatározottabban elítélték ezt. vissza A kárpáti németek elvárásai és a Benesdek rétumok - HÁTTÉR Pozsony, 2005. június 13., hétfő (MTI) - A kollektív bűnösséget kimondó Benesdekrétumok nyomán törvényesített második világháború utáni jogsértéseket a szlovákiai magyarokhoz hasonlóan elszenvedő kárpáti németek Szlovákiában maradt kis közösségének ne m vagyonjogi, inkább csak erkölcsi kárpótlást célzó elvárásai vannak a jelenkori Szlovákiával szemben, melynek kormányától elvárják, hogy "minősítse a erkölcstelennek a dekrétumokat". Erről a Szlovákiában élő Kárpáti Németek Szövetségének (KNS) elnöke beszélt újságíróknak hétfőn Pozsonyban. Ondrej Pöss szerint a második világháború utáni években a kárpáti németeket ért jogsértések óhatatlanul valamiféle rendezésre szorulnak, mert a restitúcióból kimaradt, ma is Szlovákiában elő németekben igenis maradt sérelem, ami az erkölcsi jóvátételt indokolná. - Az annak idején kitelepített, jelenleg döntően
