Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-04
6 A vita során felmerült a december 5i népszavazás megítélése. A hozzászólók többsége arra kereste a választ, hogyan oldható fel az azóta tartó "másnaposság". Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5én történteket, de - mint mondta - most nincs mire vár ni, a Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a "balkáni kalitka". Álláspontja szerint mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. "Reményt várunk az összefogásra" - összegezte a vajd aságiak várakozását Dudás Károly. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Mik lós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a Kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az "ellenKMKSZt" támogatja. "A magyar kormány miért nem tud viss zavonulni", miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson - kérdezte. Szabó Vilmos válaszában azt mondta, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, "nincs ilyen helyzet". A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. Avarke szi Dezső kormánymegbízott képviselői kérdésekre nem kívánt a határon túli magyarokat érintő "alkotmányos státusz" megteremtéséről beszélni. Türelmet kért, és azt ígérte, olyan javaslatot próbál előterjeszteni, ami valamennyi parlamenti párt támogatását bí rhatja. vissza OGY - Állampolgársági törvény Budapest, 2005. május 3., kedd (MTI) - A kormány leghatározottabb szándéka, hogy minden lehetséges módon támogassa a határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását, és az akadálymentes kapcsolattartást az anyaországgal - mondta a belügyminiszter kedden a parlamentben. A kabinet ennek figyelembe vételével fogalmazta meg januárban nemzetpolitikai koncepcióját, amelynek fontos célja, hogy a határon túl élő magyar nemzet iségűek részére a magyarországi belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzése könnyebb legyen - közölte Lamperth Mónika expozéjában, a magyar állampolgárságról szóló törvény és az idegenrendészeti törvény módosításáról szóló javaslat á ltalános vitájának kezdetén. Az előterjesztés az ezekhez szükséges jogi normákat tartalmazza - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem a vízumkiadási feltételek felpuhítását jelenti, hanem a többször ismétlődő, hosszú procedúrák egyszerűsítését célozza. A tárcavezető elmondta: az idegenrendészeti törvény módosításával bevezetik a nemzeti vízum új intézményét, amely legfeljebb öt évre biztosít folyamatos tartózkodási lehetőséget, ezzel megszüntetve az eddigi hosszadalmas eljárási rendet. Ugyan akkor nem jogosítja fel a munkavállalásra, tanulásra és a családegyesítésre az igénylőt - közölte. Mint mondta, a sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségét is megszüntetik. Az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs célokat is szolgál a családegyesítésről szóló uniós irányelv átültetésével - tette hozzá. Lamperth Mónika szerint az állampolgársági törvény módosítása az állampolgárság megszerzését megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megs züntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, az ügyintézési határidő csökkentésével az áttelepülni szándékozók számára felgyorsítja a folyamatokat. Hangsúlyozta: a törvénycsomag elfogadásához széles körű politikai eg yetértés kell. A javaslatot az egyeztetések során a határon túli magyar szervezetek és az ellenzék is támogatta - mondta. Faragó Péter (MSZP) az alkotmányügyi bizottság nevében elmondta, hogy a testület egyhangúlag támogatta a javaslatot, amely ésszerű síti az eljárásokat. Ékes József (független) az emberi jogi bizottság előadójaként szintén a testület támogatását tolmácsolta, de elmondta azt is, hogy erre nem lett volna szükség akkor, ha a kormány korábban elfogadja a kettős állampolgárságról szóló ellenzéki javaslatokat. A parlamenti pártok vezérszónokai támogatásukról biztosították az előterjesztést.
