Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-30
14 a koalíciós pártok további viszonya azon múlik majd, hogy az SZDSZ miként szavaz a jövő héten. Ez nyílt fenyegetés. A másik (az előzőtől némiképp eltérő gondolatmeneten nyugvó) reménysugár épp arra a felismerésre épül, hogy végül is nem pártok, hanem emberek szavaznak, ráadásul titkosan. Vagyis: az SZDSZ elutasíthatja Szili Katalint, ettől még képviselőik közül 1011en megszavazh atják. Az MSZP támogatókat keres a függetlenek és azon fideszesek körében is, akikről már biztosan tudható, hogy pártjuk nem jelöli őket újra a képviselői posztra. De a fő csapásirány az SZDSZ meggyőzése - már van három szabad demokrata képviselő, aki je lezte: nem volna ellenére a házelnök államfővé választása: Mécs Imréről, Béki Gabrielláról és Kis Zoltánról van szó. Az MSZPben úgy okoskodnak, hogy "meggyőzhetők" a komoly kormányzati pozícióban lévők - kivéve Horn Gábort , tehát HankóFaragó Miklós, Ko vács Kálmán és Magyar Bálint, továbbá "átállíthatónak" tartják Jüttner Csabát, Kóródi Máriát, Mézes Évát, Világosi Gábort és Gulyás Józsefet. Vannak azonban az SZDSZfrakcióban meggyőződéses Sólyompártiak is. Ők: Fodor Gábor, Eörsi Mátyás, Horn Gábor. Ha ők szavaznak is a volt alkotmánybírósági elnökre, a tizenkét átálló sem lesz elég. A hét végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszállt az SZDSZgyőzködők sorába, amikor a Napkelte című televíziós műsorban úgy fogalmazott: "A közös kormányzás sikerei szempontjából talán nem lenne nagyon szerencsés, ha a szabad demokraták az államfőválasztás kérdésében az ellenzék két pártjának támogatására szegődnének. Ez ma általam nem látható módon terhelhetné a későbbi kormányzást, márpedig szerintem, aki egy ország ot kormányozni akar, elsősorban arra kell ügyelnie, hogy amit meg akar valósítani, annak a támogatásához legyen meg mindenfajta feltétel: személyi, politikai, lelki". A kormányfő kiemelte: az államfőválasztás pillanatáig érdemes azzal próbálkozni, hogy M agyarország köztársasági elnökét ne az ellenzék adja. Gyurcsány Ferenc leszögezte: az MSZP nem kötött háttéralkut az SZDSZszel Szili Katalin államfővé választása érdekében. A miniszterelnök közölte: meglehetősen markáns a véleménye a választás kapcsán kia lakult helyzetről, de - tette hozzá - vannak olyan helyzetek, amikor lakatot kell tenni a szájára, és ha lehet, az utolsó pillanatig őrzi ezt a távolságtartást. vissza Szili vagy Sólyom? Közvetett vagy közvetlen választás? A z államfőválasztásról a Méltányosság Körben NOL • T.T.T. • 2005. május 30. Andor László közgazdász, Halmai Gábor, alkotmányjogász és Lányi András író vitázott a Kossuth Klubban a Méltányosság Politikaelemző Kör kilencedik, "Magyarország és a 2005. évi elnökválasztás" című rendezvényén. A bevezetőben a Kör társalapítója, Csizmadia Ervin politológus emlékeztetett: az eddigi államfőválasztások másmás okokból, de úgy zajlottak, hogy senkinek sem jutott volna eszébe vitát szervezni erről. Most először alakult úgy a helyzet, hogy általános meggyőződés szerint tétje van a választásnak. Andor László közgazdász leszögezte: két, Szili Katalin megválasztása mellett érvelő cikket is írt a közelmúltban, tehát nem kívánja magát a pártatlan elemző színében felt üntetni. A kialakult helyzetet úgy értékelte: a kezdeti ötletelés után a jelölés ügye a hagyományos politikai mederbe terelődött. A Medián felmérésére utalt, amely szerint egyértelmű a két nagy politkai tábornak megfelelő mező, egyfelől Szili Katalin és Gl atz Ferenc, másfelől Mádl Ferenc és Sólyom László - és az ingerküszöböt éppen átugorva valahol a két tábor között jelen van a jelentéktelen támogatottságú Gombár Csaba. Andor László úgy látja: a 2005. évi fejlemények megerősítik a közvetlen elnökválasztás híveit. A pártok játszmái elég sokat ártottak a köztársasági elnöki tisztség tekintélyének. Fény derült arra, hogy maga az intézmény rosszul lett szabályozva. Mint mondta, a magyar parlamentáris rendszerben a köztársasági elnöki intézmény az 1990es MDFS ZDSZ paktum nyomait viseli magán, ahol a legnagyobb hiba az volt, hogy a 2/3os törvények egy részéről lemondás fejében az SZDSZ nem a végrehajtó hatalom mindenkori ellensúlyozására alkalmas intézményi, hanem személyi garanciákat alkudott ki. Az eltelt 15 év tapasztalatai azonban ebben a kérdésben is nyilvánvalóvá tették: nem kellene örökérvényűnek tekinteni a közvetett elnökválasztás elvét.
