Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-30
15 A küszöbön álló államfőválasztás fő kérdése, hogy egy más ügyekben működőképes koalíció miért nem képes legalább a h armadik fordulóra biztosítani jelöltje megválasztását. A közgazdász ennek fő okát a szabad demokraták lellkiállapotában, ellentmondásos és kiszámíthatatlan reakcióiban látja. Utalt az SZDSZ taktikai hibáira: már hónapokkal ezelőtt bejelentették, hogy az á llamfőjelöltjük nem lehet pártpolitikus (Göncz Árpád is az volt), a szocialistáktól elvárták, hogy egyeztessenek, mielőtt megnevezik jelöltjüket (ők azonban bedobták Gombár Csaba nevét), és megszorító kritériumok sorával álltak elő. Úgy látszik, még nem m érték fel, hogy milyen hatása lesz a koalícióra és szavazótáboraikra, ha nem sikerül megállapodni - fogalmazott Andor László. Halmai Gábor alkotmányjogász jogiintézményi szempontból közelítette meg a kérdést. Elsősorban arról fejtette ki véleményét, hogy valóban rosszul lette kitalálva a rendszerváltás idején a köztársasági elnöki intézmény. Halmai Gábor úgy látja, hogy erről szó sincs. Az elnökválasztás módját a jogkör szabályozásához kell kapcsolni, ez a világon - nagyon kevés kivétellel - így van. Ha valaki a jelenlegi elnökválasztási szabályon változtatni akar, arról is nyilatkozzon, hogy erősebb köztársasági elnököt szeretnee látni? Halmai Gábor leszögezte: nincs szükség szélesebb jogkörökkel felruházott, erősebb elnökre. Valóban elrontották a sza bályozást 198990ben? - tette fel a kérdést. - Inkább azt lehet kijelenteni, hogy a lehetséges opciókkal (elsősorban egy erős MSZPs elnöknek a parlamenti választás előtt történő megválasztásával) szemben a legjobbat választották. Az alkotmányjogász úgy látja: az eddigi elnöki ciklusok gyakorlata bebizonyította, hogy a szisztémával nincs alapvető baj. Mindkét elnök képes volt kisebbnagyobb súrlódásokkal együttműködni a vele ellentétes politikai árnyalatú kormányokkal és parlamentekkel is. Az ilyen típusú államfői intézmény fő funkciója, hogy éles konfliktusok kialakulása esetén kibillentse a feleket pozícióikból erőteljes fellépésével. Halmai leszögezte: a 2005ös helyzet sajátossága, hogy ezúttal magánszemélyek és civil szervezetek is felléptek, a polit ikusok figyelmébe ajánlva egy jelöltet, Sólyom Lászlót. Ezt a fellépést ugyan fontosnak tartotta, de óvott attól, hogy túlértékeljük a kezdeményezés jelentőségét. Egyértelmű ugyanis, hogy végő soron a politikai szféra választja az államfőt. S ne legyenek i llúzióink: nem lenne ez másképpen közvetlen elnökválasztás esetén sem - fűzte hozzá Halma Gábor. Emlékeztetett arra: a köztársasági elnök nem feltétlenül a legnépszerűbb ember. Ez politikai funkció, az államfőnek politikusként kel megállnia a helyét, ezér t politikai folyamatban, politikusok közül kell választani - még akkor is, ha - különösen Mádl Ferenc jogászi teljesítménye esetében - nagyon fontos a szakmai színvonal is, amit képes elérni. Halmai Gábor az SZDSZ szerepével kapcsolatban úgy nyilatkozott: a legfőbb hibájuk az volt, hogy nem voltak őszinték. Nem mondták ki egyenesen, hogy "nekünk Szili Katalin nem felel meg, ezért meg ezért". Rosszul érveltek, érveik mellé nehéz felsorakozni, s ezzel öngólt rúgtak maguknak. Halmai Gábor egyetértett Andor Lá szlóval abban, hogy Gombár Csaba megemlítése is hiba volt az SZDSZ részéről. Igaz, hogy nem "jelölttel" álltak elő, hanem csak az MSZP figyelmébe ajánlották, mint olyan személyt, akit közösen támogathatnának - de ezzel sem kellett volna egy 20 fős frakciót adó pártnak előállni. Az viszont tény, hogy az MSZP 178 képviselőjének szüksége van a 20 szabad demokrata képviselőre, hogy legalább a harmadik fordulóban elnököt tudjanak választani. Ez a 20 képviselő ezért elvárhatja, hogy az MSZP több jelöltet is jelö ljön meg, és mindaddig folytassák a jelölést, amíg a szabad demokraták számára is megfelelő személyt képesek találni - fogalmazott Halmai Gábor. Lányi András író a Védegylet vezéralakjaként szólalt meg, amely szervezet Sólyom Lászlót (aki nem mellékesen a Védegylet vezetőségi tagja) "civil jelöltként" ajánlotta a parlament figyelmébe. Úgy látja: a rendszerváltás után a demokrácia oliogarchikus vállalkozássá vált, emiatt rendkívül fontos a független intézmények megerősítése. Ilyen független intézmény lehe tne a média, amely azonaban semmilyen értelemben
