Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-03
18 - Tárgyalások és rugalmas hozzáállás útján. Kétségtelen: Szkopje időközben megváltoztatta alkotmányát és zászlaját - ezek ugyanis bizonyos területi követeléseket implikáltak - de a részéről még több rugalmasságra lenne szükség. Bennünk ez megvan: Görögországban azelőtt milliós nagygyűléseken követelték, hogy odaát egyáltalán ne használhassák a macedón nevet. Ma már erről nincs szó, és nem ragaszkodunk többé a Fyrom elnevezéshez sem . Nincs semmiféle rossz szándékunk velük szemben. Macedón vélemény: - Önök elfogadják Nimitz úr javaslatát? - Nimitz úrnak már több javaslata volt. Amelyről ön beszél, az a legutóbbi, ám hivatalosan még nem kaptuk meg. A benne javasolt név, vagyis a "Rep ublika Makedonija - Skopje" számunkra elfogadhatatlan, de jó alap a további tárgyalásokhoz. - Önök milyen névváltozatot javasolnak? - Mi maradunk korábbi álláspontunknál, melyet egyfajta "varázsformulának" tekintünk, vagyis annál, hogy államunk a "Macedó n Köztársaság". Hiszen ez a nevünk, ez szerepel az alkotmányunkban. Ezt használjuk az ENSZben és Görögország kivételével minden más állammal való kapcsolatunkban is. Emlékeztetnék arra, hogy az ENSZ alapokmányának értelmében minden állam szuverén módon dö nthet saját nevéről. Ránk vonatkoztatva elfogadta ezt az a 109 állam, amellyel diplomáciai kapcsolatunk van, köztük a Biztonsági Tanács három állandó tagja, Oroszország, Kína és az Egyesült Államok. Ezt a vitát nem mi akartuk, Görögország erőltette ránk. N os, mi továbbra is a "Macedón Köztársaság" nevet akarjuk használni nemzetközi téren és a világ országaival való kapcsolatunkban, Görögországgal pedig készek vagyunk tárgyalást kezdeni egy kölcsönösen elfogadható elnevezésről. - Athén a lehetséges macedón területi követelésekre hivatkozik, arra, hogy egyes külföldi macedón csoportok nyíltan hangoztatják ezen igényüket. - E csoportok léteznek, tevékenységüket nem lehet sem ellenőrizni, sem pedig megakadályozni. Nem fogadhatjuk el azt a magyarázatot, hogy Gör ögország fél ezektől a csoportoktól. Ami pedig bennünket illet: mi hivatalosan deklaráltuk: nincs területi igényünk Görögországgal szemben és ezt az alkotmányunkban is rögzítettük. Mi csak azt kérjük Athéntől, hogy ismerje el az északgörögországi macedón kisebbség létét, tegye lehetővé, hogy iskoláiban és templomaiban használhassa nyelvét. - Vannak olyan vélemények, hogy a macedón nemzet Tito találmánya volt. - Erre azt válaszolhatom, hogy a macedón kérdést már az 1878as berlini kongresszuson is megvitat ták, holott akkor Tito még meg sem született. Biztosíthatom arról, hogy macedón könyvek, templomok és egyetemek már jóval Tito előtt is léteztek. Egyébként éppen Tito idején létezett egy jugoszláv tagköztársaság, melynek nevében szerepelt a macedón szó, an élkül, hogy ez Athént zavarta volna. - Lát reményt a megállapodásra? - Nagyra értékeljük, hogy a görög álláspont időközben rugalmasabb lett, ahogy mi is tettünk engedményeket. Hiszen megváltoztattuk az alkotmányunkat, a nemzeti zászlónkat. Athéntől azt k ívánjuk, hogy fogadja el a realitásokat, ahogy elfogadják azt más országok is, köztük Magyarország is, amely alkotmányos nevünket használja. Mi elmentünk a kompromisszumok végső határáig - innét tovább már nem mehetünk. Teljesen iracionális az a kívánság, hogy nem hívhassuk magunkat a saját nevünkön. vissza Visszatér a szaúdi nagykövet Népszava 2005. május 3. Visszatér SzaúdArábia nagykövete Budapestre - közölte a rijádi külügyminisztérium egyik hivatalos képviselője. Az idézett, neve elhallgatását kérő tisztségviselő nem utalt arra,. hogy milyen lépések történtek ennek érdekében, s nem közölte a nagykövet visszatérésének pontos időpontját. Az Arab News angol nyelvű arab napilap internetes kiadása hétfőn azt írta: SzaúdArábia bejelentette, hogy három hónap után teljesen helyreállítja kapcsolatait Magyarországgal, véget vetve annak a diplomáciai viszálynak, amelyet az
