Reggeli Sajtófigyelő, 2005. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-05-10
20 A trianoni békeszerződésből eredő állampolgársági problémákat átfogó jelleggel a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény szabályozta, amely a korábbi állampolgársági törvényt váltotta fel. A törvény 26. § (1) bekezdése szerint, akik a területvisszacsatolások következtében szereztek állampolgárságot és azt az 526/1945. M.E. számú rendelet következtében elvesztet ték, azok 1945. január 20tól kezdődő hatállyal magyar állampolgárnak ismertetnek el, ha állandó lakhelyük mind 1948. január elsején, mind a törvény hatálybalépésének napján (1949. február 1.) Magyarország területén volt. Itt jogszabályba emelve ismét meg jelenik az a téves kiindulópont, miszerint, a területvisszacsatolások következtében magyar állampolgárságot szerzők, a revíziós törvényeket hatályon kívül helyező 526/1945. M.E. számú rendelet következtében az állampolgárságukat elvesztették volna. Holot t az 1948. évi LX. törvény 11. §a pontosan rögzíti, hogy miként veszítheti el valaki magyar állampolgárságát, úgy mint: házasságkötés, törvényesítés, atyai elismerés vagy atyaság bírói megállapítása, elbocsátás vagy egyedi aktussal eszközölt megfosztás kö vetkeztében. A törvény 23. §a ráadásul megállapítja, hogy azt a magyar állampolgárt, aki egyszersmind más állam állampolgára is, magyar állampolgárnak kell tekinteni mindaddig, amíg magyar állampolgárságát a jelen törvény értelmében el nem vesztette. Az 1 948. évi LX. törvény tehát nem rendelkezik a jelen módosításban érintett személyi kör magyar állampolgárságától való megfosztásáról. Az 1945ben hatályos állampolgársági törvény (1879. évi L. tv.) alapján is az állampolgárság elvesztésére csak elbocsátáss al, hatósági határozattal, távolléttel, törvényesítéssel és házasság által kerülhet sor. Az 526/1945. M.E. számú rendelet egyik fenti megfosztási követelménynek sem felel meg, tehát emiatt nem volt alkalmas arra, hogy bárkit is a megszerzett állampolgárs ágától megfosszon. A II. világháborút lezáró, a trianoni békeszerződést felülíró, „a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában” született 1947. évi XVIII. törvény meg sem említi az állampolgárság kérdését. A Bu dapesten, az 1947. évi december hó 8. napján aláírt magyarjugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló 1948. évi IV. törvényben, csakúgy mint magában a szerződésben az állampolgárság kérdésköre szintén nem került szóba. A szocialista internacionalizmus leple alatt teljesítette be a kommunista párt a nemzetárulást, amikor 1958 és 1979 között az itt felsorolt egyezményekkel zárta ki a kettős állampolgárságot az akkori keleti blokk más országaiban élő magy arok magyar állampolgárságától való megfosztása érdekében: Bulgáriával 1958. június 27. napján, Csehszlovákiával 1960. november 4. napján, Lengyelországgal 1961. július 5. napján, Szovjetunióval 1963. január 21. napján, az NDKval 1969. december 17. napján , Mongóliával 1977. augusztus 15. napján és Romániával 1979. június 13. napján írt alá a Magyar Népköztársaság ilyen kétoldalú egyezményeket. Ezek alapján, ha valaki nem nyilatkozott a megadott – általában egy éves időtartam alatt – , elveszítette azt az á llampolgárságot, ahol éppen nem élt. A szerződések hasonlóak voltak: a nyilatkozattétel után a másik állampolgárság elveszett. Rendszerváltás után minden ilyen egyezményt felmondtunk. Ilyen, állampolgárságtól megfosztó szerződést kizárólag a szovjetblokk országaival kötöttünk és egyetlen demokratikus országgal sem. Különösen figyelemre méltó az, hogy milyen szövegezés szerepelt ezen egyezmények bevezető rendelkezéseiben. Lássuk példaként a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság köz ött a kettős állampolgárságú személyek állampolgárságának rendezéséről Prágában 1960. november 4én aláírt Egyezmény preambulumát: „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Elnöke tekintettel arra, hogy a Szerződő F elek területén olyan személyek is laknak, akiket jogszabályai alapján mindkét Fél
