Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-01
8 felkérés esetén vállalná a köztársaság i elnöki tisztet. Utalt arra is: támogatói biztatták arra, hogy fogadja el a jelölést, s ő maga is ha j landó négypárti egyeztetésre az ügyben. (T. Á.) vissza Jelképek vitája Népszabadság • Becsey Zsolt • 2005. április 1. Vitatkoznék néhány dologgal, amit Demény Péter (Jelképek diadala, február 10.) és Hegyi Gyula (Jelképek és hétköznapok, február 24.) írt a határon túli és inneni magyarokról. Lehet, hogy a határon innen sokan a folklórt keresik, a határon túl pedig so kan ezt nyújtják, de szerintem egyik oldalon sem ez a mérvadó. Megtévesztő azzal példálózni, hogy a határon túl (például Szerbiában) a helyi magyaroknak és az ottani többségieknek még a tudatalattijukban sem lenne különbség kisebbségi anyanyelv és többségi nyelv között, amint azt Hegyi Gyula írja, utalván rá, hogy a magyarul beszélés a Vajdaságban csupán a magyarországi pénztárcák megnyitása végett annyira fontos egyeseknek. Hát nem. Magam a déli határ mentén születtem, sok embert ismerek a Vajdaságból, d e nem láttam ilyen haszonleső azonosságőrzést. Az ottani magyarok nem folklorisztikusan árulják magukat, hanem a közös alföldi tájegység őzős nyelvjárását beszélik, mint mi ideát. Úgy vágják a disznót, úgy metszik a fát, és úgy lagziznak, ahogyan a tájegys ég anyaországban maradt részein mi csináljuk. Abból az időből sem emlékszem pénzre ácsingózó folklorizálásra, amikor minden középeurópai országban a szocializmust építettük. Nyilvánvaló, hogy a vajdasági magyarok a szovjet megszállás alatti Magyarország állampolgárságáért nem rohantak egy emberként a Varsói Szerződés égisze alá 1989 előtt. De nagyon sokan már akkor is áttelepültek Magyarországra. Ez csak felgyorsult a szovjetek kivonulása után. Ezek az emberek a határon túl akkor is magyarul beszéltek és beszélnek, amikor ezért nem az itteni pénzt, hanem az ottani pofonokat, megjegyzéseket kapják. Akkor is magyar iskolába szeretnének járni, ha ezért nem kapnak a többségiekkel egyenlő elhelyezkedési lehetőségeket. De ettől mégsem lesznek integrációs zava raik. Csak a többségiekkel azonos érvényesülési lehetőséget szeretnének, mert ez a megmaradás záloga. Nem lehet őket jelenlegi országuk problémái iránt közömbösséggel vádolni azért, mert ehhez a saját nemzetük segítségét keresik, és ezt a többségi nemzet tel is meg akarják értetni. Utóvégre ugyanúgy fizetnek adót, ugyanúgy részt vesznek a választásokon, mint a többségiek. Ne akarjuk a kisebbségieket mindenáron kettős identitásra szorítani. Az identitás önként vállalható. A szomszéd országokban a többségi nemzet szószólói gyakran állítják, hogy nemzetközi öszszehasonlításban is kiváló a kisebbségi politikájuk, csak éppen a kisebbségek nem akarnak lojális módon betagozódni feszültségmentes többségi társadalmukba... Az efféle nem éppen tényszerű állítások me llett az olyan üzenet, hogy hajrá, a kisebbséginek integrálódnia kell, és kettős tudatra van szüksége, csak odavezethet, hogy a nemzetközi szervezetek megfigyelői is azt nyilatkozzák: a magyaroknak be kell illeszkedniük, meg kell tanulniuk szerbül, románul , szlovákul stb. Mintha ez lenne a magyarok legnagyobb problémája! Ezért is jövedelmező beruházás, ha támogatjuk a határon túli magyarok megmaradását ott, ahol élnek, hiszen ezzel a nemzeti piacot is bővítjük. Nem tisztem a határon túli magyarok válasz tott vezetőit védeni. Ám mégiscsak igaz: választóiktól azért kaptak bizalmat, hogy őket képviseljék, hogy nehéz helyzetekben kiálljanak értük, ha kell, az anyaország, sőt a nemzetközi közösség előtt is. Természetesen fontos, hogy ezt konstruktív, tényszerű módon tegyék, de a legfontosabb, hogy a képviseletet ellássák. Demokráciában minden csoport ezt várja el a vezetőitől. Természetesen kellenek olyan szakmapolitikusok is, akik hivatalt vállalva együtt dolgoznak a helyi többségi nemzettel. De az ő helyzet ük más, mint a kisebbségek választott vezetőié, ezért nem lehet jó példaként szembeállítani azzal. (Főleg nem méltányos az utóbbiak haknizását emlegetni.)
