Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-30
6 a HTMH 1998 és 2002 közötti elnöke azt tartotta sikernek, hogy akkoriban egyetértés volt a kedvezmén ytörvény kérdésében, hiszen - mint emlékeztetett - felmérések szerint a törvényt a magyarországiak több mint hatvan százalé ka támogatta. Szabó szerint konszenzus volt a magyar kormány és a határon túli magyar é rdekképviseleti szervezetek között, akárcsak a magyar kormányon belül. A felszólaló viszont kudarcnak minősítette, hogy gazdaságilag nem sikerült megerősíteni a határon túli magyar közösségeket. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, volt politikai államtitkár a sik e rek között tartotta számon magát a státustörvényt, amely közjogi viszonyt létesített a határon túli magyarok és a m agyar állam között . Szerinte ezáltal vált lehetővé a korszerű informatikai rendszernek a határon túli magy arokhoz való eljuttatása. A fideszes kormányzás eredményének nevezte a Magyar Állandó Értekezlet (M Á- ÉRT) újbóli, diplomáciailag előkészített összehívását 1999ben. A po litikus harmadik sikerként nevezte meg, hogy 1998 és 2002 között nagyságrenddel növekedett a támogatás. A fideszes politikus a sikertelenségek mérlegébe helyezte azt, hogy ma nem mondható ki egyé r telműen: a magyarság megmaradásának esélyei nagyobbak, mint 1990ben voltak. A politikus sz e rint az autonómia megteremtése nélkül a magyarság drámai fogyása nem állítható meg. BálintPataki József, a HTMH jelenlegi elnöke az intézmény élén tapasztalható folyamatosságot emelte ki. Eredménynek tekinti, hogy 2002 után sikerült működtetni a nem sokkal azelőtt létrehozott intézmény eket, mint például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, amely - mint mondta - fennállása óta az idén először kap a magyar költségvetésből valóban kétmilliárd forintot. BálintPataki szerint óriási lehetős é- gek rejlenek a Szülőföld programban is. A tisztségviselő a kudarcok között említette, hogy a kedvezmén ytörvény nem terjed ki minden határon túli magyarra. Példaként említette az ausztriai magyarokat. Szabó Vilmos államtit kár is a kedvezménytörvényt nevezte a legnagyobb sikernek, és fontosnak vélte a rendszert működtető korszerű informatikai felszerelést is. A politikus harmadik sikerként az Aradi Szaba dságemlékmű felállítását nevezte meg. Kudarcnak ítélte viszont, hogy a magyarorsz á gi belpolitikai viták kiterjedtek a nemzetpolitikára. vissza Egyéves a magyar EUtagság - Külügyminiszt érium Budapest, 2005. április 30., szombat (MTI) - A magyar EUtagság első éve igazolta azokat a várakozá s okat, amelyeket a kül- és biztonságpolitika területén annak idején megfogalmaztunk - mondta a külügym iniszter az MTInek az uniós csatlakozás május elsejei, első évfordulója ka p csán. "Míg a tagságra történő felkészülés egyfajta alkalmazkodást igényelt , a tagság elnyerése után Magyaro rszág egyenrangú és jogú tagként vesz részt az Európai Unió politikáinak kialakításában, illetve végrehajt á- sában" - fogalmazott Somogyi Ferenc. Kiemelte: az EUtagság az a keret, ami a magyar nemzeti érdekek érvényesít ésének legkéze n fekvőbb és legeredményesebb terepe. Az unió vált a külpolitikai érdekérvényesítés talán leginkább meghatározó term é- szetes közegévé, első számú orientációs pontjává. Somogyi Ferenc megemlítette, hogy Magyarország közepes méretű európai un iós tagnak számít, ugya nakkor nem elsősorban a méret, hanem a ténylegesen kifejtett aktivitás alapján számíthatunk arra, hogy "egy mindenki által megbecsült és az érdekérvényesítésben eredményes Magyarorszá g ról beszélhessünk". "Magyarország a lehetőség ekkel élve aktív és sok tekintetben kezdeményező szerepet tudott vállalni, különösen azokban a témákban, amelyekben közvetlenül is érdekelt. Elsősorban azon szomszédos országok irányában, ahol az európai integráció perspektívája különböző formában már megf ogalmazódott" - jelente tte ki Somogyi Ferenc. Leszögezte, hogy hasonlóan kiemelt figyelem jut azokra az országokra, amelyekben számottevő mérté kben magyarok élnek. Mint mondta, sorsuk kedvező befolyásolásában, szülőföldjükön való boldogulásuk elősegíté sében szintén nagyon jelentős szerep jut az európai csatlakozásnak. "Tágabb értelemben elmondhatjuk, hogy jelentős részben ilyen megfontolások alapján, Magya r ország továbbra is érdekelt abban, hogy szomszédai, a térség országai feleljenek meg a csatlak ozási kritériumo knak" - közölte Somogyi Ferenc. Megfogalmazása szerint az európai uniós perspektívát figyelembe véve talán a leginkább akkor tudunk hozzájárulni a térségben élő magyarok szerepének növekedéséhez, életkörülményeik javít á sához, ha az EUb ól adódó lehetőségek kihasználására, befogadóképességük javítására helyezzük a hangsúlyt. Hozzátette: ezekben az összefüggésekben számíthatunk az unió politikai és pénzügyi támogatására is.
