Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-30
7 A külügyminiszter értékelése szerint Magyarország a NyugatBal kán és Ukrajna vonatkozásában is me gfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket az EU szomszédságpolitikájában irányában t á masztott. "Saját tapasztalataink átadásával nagyon konkrétan segíthetünk ezeknek az országoknak az i n tegrációs felkészülés, illetve a csatlakozás folyamatában" - tette hozzá, megemlítve az Ukrajnára vonatkozó nyíreg yházi folyamat és a Szerbiára fókuszáló szegedi folyamat működését. Somogyi Ferenc azt mondta, ismeretek hiányán alapult annak hangoztatása, hogy Magyarország késlek edett volna az ukrajnai folyamatokkal való lépéstartásban, a kapcsolatok felvételében. K i emelte: a későbbi fejlemények igazolták, hogy ez nem így történt, volt mire építeni, és a későbbiekben látványos, kézzel fo gható eredmények születtek. A miniszter kitért arra, hogy Magyarország már eddig is komoly szerepet vállalt Horvátország, Szerbi aMontenegró és a térség egyéb államainak EUcsatlakozása, vagy a koszovói kérdés me g oldása ügyében. vissza "Ez nem is száz lépés, hanem sokkal több" Gyurcsány Ferenc: Trükközés helyett a nyugodt alvás joga Népszabadság • Haszán Zoltán Nagy N. Péter • 2005. május 1. A miniszterelnök a napokban kezdi meg a száz lépés program kormányzati intézkedéseinek bej e lentését. Lapunknak Gyurcsány Ferenc ezek közül a gyes melletti munkavállalás és a segélyezés új szabályairól szól . Kifejti, hogy amire most készül, az több mint reform. Célja, hogy a kis hazugságokra épülő ország követh ető szabályokkal és nyugodtan élő országgá alakuljon, még ha ez nem kecsegtet is kampányelőnyökkel. - Két és fél éve ugyanennél az asztalnál az akko ri miniszterelnök, Medgyessy Péter azt mondta, hogy nem tart elképzelhetetlennek egy előre hozott választást, úgy az uniós csatlakozás után. Me g rökönyödést váltott ki akkor a felvetés. Most kormányfőként, legalább ön, értie már, mire gondolt az elődje? - Az ország nem ment át csatlakozási sokkon. Lehet ezt bánatosan és patetikus örömmel is nyugtázni. Bán atosan - mert tulajdonképpen nem történt semmi különös, csak úgy "belenőttünk" az unióba, és megnyugvá ssal, hiszen mindez azt bizonyítja, hogy az ország felkészült volt. Egy területen van másként, ahol a csatlak ozás érezhető nehézségekkel jár: ez a mezőgazdaság, de itt mély szerkezeti gondok vannak. Szóval: nem érzékelek alkalmazkodási sokkot, nincs tehát szükség pol i tikai sokkra sem. Az nem politika, hogy a nem létező bevételeinkből ígérünk - Valamiféle sokk mégiscsak van. Évek óta próbálnak rátalálni valamiféle egyensúlyi helyzetre, százmilliá rdos megszorítás, 150 milliárdos csomag, újabb és újabb pénzügyminiszter, és csak nem kerül pénz sokkal töb bre, mint amennyire muszáj. Pedig négy éve az akkori kormány ebben az időszakban már könnyű kézzel adta a pénzt a választóknak. - Már egy évtizede három és öt százalék közötti a gazdaság fejlődése, javulnak a jövedelmi pozíc i ók, nő az export, csökken az infláció. Úgy 20002001 fordulója környékén valami azonban me g változott, és ez 2004 közepéig tartott. A magyar gazdaság letért az egyensúlytartó növekedés pály á járól. Állami eszközökkel gerjesztették a belső fogyasztást, de a gazdasági fejlődést is. Nagyon nagy summát öntött az állam a szoci á- lis rendszerbe és a gazdaságba. Tudjuk tehát, hogy hol a pénz. Három év alatt mintegy nyolcezermilliárd forinttal költöttünk többet, mint korábban. Ebből négy év összes nyugdíját ki lehetne fizetni. Ezt az óriási összeg et változatlan és - így látszik csak igazán, hogy mennyire - rossz struktúrákba öltük bele. Mára biz onyosodott be, hogy mennyire rosszul költ az állam szociális célokra, ugyanakkor mily kevéssé tudja bef olyásolni a gazdaságot, a magyar társadalmat, a többs ég által megélt körülményeket. Igaz, ami történt, nem kevés: csillapítottuk a szociális fájdalmakat. A tüneti kezelés után most belefogunk a terápiába. - Mi változott 2004 közepén, és miért csak akkor?
