Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-04
8 Koalíciós szakítópróba az erdélyi sztráda? Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. április 4. Alapvető nemzetpolitikai változást jelenthet és korszakos szemléleti változást hozhat az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvény elfogadása - jelentette ki , Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZelnök. Rámutatott: a kerettörvény a hagyományos romániai ne mzeti közösségeket államalkotó tényezőként határozza meg, elismerteti a kulturális autonómia elvét, létrehozza intézményes keretét, rendelkezik az anyanyelvű oktatásról. Az RMDSZ elnöke szokatlanul élesen bírálta a szövetség koalíciós partnereit, "akik Erd élyről ismét megfeledkeznek", s le akarnak mondani az északerdélyi autópálya megépítéséről. - Mi az északerdélyi autópályáról nem mondhatunk le - hangsúlyozta. A román sajtó Markó beszédét az RMDSZ ultimátumaként értelmezte. Ehhez az is hozzájárult, ho gy Frunda György szenátor kijelentette: a sztrádaügy az RMDSZ szempontjából a koalíció szakítópróbája. vissza Viták a nemzeti vízum körül Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. április 4. Első olvasatban részben elbu kott a kormány tagjaival folytatott egyeztetésen a határon túli magyar nemzetiségűek honosításával kapcsolatos szabályok egyszerűsítéséről, illetve az öt évig érvényes, korlátlan idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízum bevezetéséről szóló előterjesztés. Az érintett miniszterek a kancelláriaminiszternél mintegy két hete tárgyaltak erről. A megbeszélésen a bevándorlási, letelepedési és honosítási ügyekért felelős kormánymegbízott javaslatait több kritika érte - főként az ötéves időtartamra érvényes vízumot kifogásolták , ezért a héten ismét tárgyalnak, bár március végére már kormánydöntést ígértek. Az elképzelések megvalósításához egyébként több kétharmados törvényt is módosítani kellene, s az ellenzék már korábban jelezte is, hogy ehhez készek hozzájáruln i, mindazonáltal a kettős állampolgárságról sem mondanak le. A kormánymegbízott egyebek mellett a honosítási eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására - ezen belül az egyablakos ügyintézés bevezetésére - tett javaslatot, ennek megvalósítása azonban milliá rdos nagyságrendű költségekkel járna. Az egyablakos rendszer nyújtotta előnyökből ráadásul nem zárhatnának ki más kérelmezőket sem, vagyis a fejlesztéseket úgy kellene megvalósítani, hogy a tartózkodási és bevándorlási engedélyért folyamodók teljes körét k épesek legyenek így kiszolgálni. Ez többek szerint indokolatlan többletkiadásokkal járna, bár az előterjesztéssel szemben nem ez volt az alapvető kifogás. Az első tárgyalási fordulón információnk szerint azért nem sikerült az érintett kormánytagoknak meg egyezésre jutniuk, mert a foglalkoztatási tárca elutasította a nemzeti vízumnak a javaslat szerinti formában történő bevezetését. Az ötéves érvényességi időn belül gyakorlatilag korlátlan magyarországi tartózkodásra jogosító engedély munkavállalásra ugyan nem jogosít, mégis tartani lehet attól, hogy a lehetőséggel sokan visszaélnének, és munkát vállalnának. Az elutasításban valószínűleg szerepet játszhatott az is, hogy a tavalyihoz képest egy százalékkal nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. vissza Jelkép és megmaradás Népszabadság • Hegyi Gyula • 2005. április 4. Becsey Zsolt állításával szemben (Jelképek vitája, április 1.) sohasem utaltam rá, hogy "a magyarul beszélés a Vajdaságban csupán a magyarországi pénztárcák megnyitása végett annyira fontos egyeseknek". Demény Péter szép és okos cikkére hivatkozva a "székely harisnyában grasszáló politikusokat" és az üres "búsmagyarkodást" említettem meg egyféle magyarországi "kereslet" kielégítésének jellegzetes eszközeként (Jelképek és hétköznapok február 21.). S azt, ha egyes határon túli magyar politikusok heroikus cselekedetnek állítják be az anyanyelv puszta használatát is, miközben sok százezer magyar a politikusok helyezkedésétől függetlenül mindig hű maradt
