Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-21
20 Már annak is lehetett ilyen olvasata, hogy a néppártiak és a zöldek a szavazás elhalasztását követelték. Egyebek közt arra hivatkoztak, hogy az EB csak novemberben teszi le az asztalra azt a jelentést, amelynek alapján a szerz ődésekbe foglalt úgynevezett védzáradéknak megfelelően javaslatot tehet a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak (ET), hogy a csatlakozás 2007. január 1jére tervezett időpontját egy évvel elhalassza, amennyiben a két jelöltnél elmara dást tapasztal a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. A logikusnak tűnő felvetés végül nem talált meghallgatásra, de a képviselői nyomásgyakorlás megtette a maga hatását: a bővítések történetében újnak számító védzáradékmechanizmus első a lkalmazása során az EP elérte, hogy a voksolást megelőzően az EB - a Tanács beleegyezésével - írásos formában garantálja, teljes mértékben bevonja a parlamentet az esetleges halasztásról szóló döntés meghozatalába. Ezen ígérvény jelentőségét kiválóan érzék eltette, hogy Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport elnöke egyenesen az EP "politikai győzelmének" minősítette a beavatkozás jogának kiharcolását. A parlamenti hatáskört kiterjesztő alku született a bolgár és a román csatlakozás pénzügyi következm ényeivel kapcsolatban is. Az EU soros elnökségét ellátó Luxemburg kormányfője, JeanClaude Juncker elismerte, hogy a bolgár és a román csatlakozás pénzügyi vonzatai nem érintik az EP költségvetési jogosítványait, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a két szerződésből következően az EUra háruló kiadások 2009től már nem tekinthetők kötelező tételeknek. Általában pedig az elnökség és az EP közös közleménye hangsúlyozza, hogy a bolgár és a román csatlakozás finanszírozása nem veszélyeztetheti a már létező tö bbéves programokat és a következő költségvetési időszakra vonatkozó döntéseket. Szófiának és Bukarestnek eszerint tudomásul kell vennie, hogy az ET júniusi ülésének napirendjén szereplő 20072013as EUbüdzsé kialakításába már nem lehet beleszólása. Ebből a szempontból nem hajtotta a bolgárok és a románok malmára a vizet az az uniós berkekben egyre inkább elharapódzó félelem sem, hogy a május végére kiírt franciaországi referendumon leszavazzák az EUalkotmányt. A kormányzó francia UMP EPbeli képviselői u gyanis még a látszatát is szerették volna elkerülni annak, hogy az újabb bővítés bármiféle további terhet róna a közvéleménykutatások szerint amúgy is szkeptikus gall adófizetőkre, és ebben az igyekezetükben nem voltak egyedül. A bolgár és a román főváro sban ennek ellenére nem kis örömmel fogadták a strasbourgi szavazás kimenetelét, hiszen az április 25ére kitűzött ünnepélyes aláírási ceremónia immár csupán kellemes formalitás, a csatlakozási folyamat - amit az afganisztáni és az iraki háború nyomán Bulg ária és Románia geostratégiai felértékelődése is felgyorsított - végképp visszafordíthatatlanná vált. Még akkor is, ha az egyébként bizakodó bővítési biztos határozottan figyelmeztette Szófiát és Bukarestet, hogy a csatlakozásig hátralévő 21 hónapban minde nt meg kell tenniük a kulcsfontosságú reformok végrehajtásáért. "Az óra ketyeg, minden nap, minden hét, minden hónap számít" - üzente Rehn a strasbourgi szószékről a bolgár és a román kormánynak, amelyek számára az EP politikai határozatban rögzítette a le gfontosabb teendőket. A felkészülésben északi szomszédjánál szaporábban haladó, az időközben már révbe ért Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovákiával együtt 2000 februárjában elkezdett tárgyalásokat már tavaly nyáron lezáró Bulgária elsősorban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc törvényi szabályozásával, az igazságszolgáltatás reformjával maradt adós. Románián mindezen felül a hatékonyabb határellenőrzést, az állami támogatások uniós versenypolitikával való összhangba hozását, a körny ezetvédelem javítását, valamint nem utolsósorban a kisebbségi csoportokkal - mindenekelőtt a romákkal, vagy például a pszichiátriai kezelés alatt álló személyekkel - szembeni hátrányos megkülönböztetés és erőszak megszüntetését kérik számon. Az EB szigorú monitoringnak veti alá mindkét országot - jelezte Rehn, aki szerint a Calin Tariceanu vezette új román kormány tisztában van azzal, hogy már 2005 első felében konkrét eredményeket kell felmutatnia. A bolgár és a román gazdaság teljesítménye ad okot a legk evesebb vitára. Az utóbbi években mindkét ország irigylésre méltó fejlődést produkál, Románia hazai összterméke (GDP) 2004ben több mint 8, Bulgáriáé több mint 5,5 százalékkal bővült, miközben az államháztartás deficitjét illetően mindketten megütik a gazd asági és monetáris unió konvergenciakritériumait (lásd táblázatunkat). Szófiának és
