Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-21
19 szerződést, amelyet a békepartneri programban részt vevő államokkal köt a szövetség - jelentet te be Alekszander Jakovenko orosz külügyi szóvivő. vissza Még két adót indítana a Duna Tévé Népszava 2005. április 21. Két új, tematikus csatorna indítását tervezi a közeljövőben Duna Televízió elnöke. Cselényi László közölte: az Autonómia nevű adón a Kárpátmedencét feszítő kisebbségi kérdésekkel foglalkoznának, az Unió néven tervezett csatornán pedig elsősorban ifjúsági és oktató műsorok kapnának helyt. A tévéelnök szerint három hónapra van szükségük, hogy előkészít sék az új adókat, amelyekkel már akár az interneten is debütálnának. A csatornák költségeit egyelőre nem kívánta meghatározni, mint mondta, a műsorszórástól is függ, mennyibe kerülnek majd, azt viszont kiemelte, hogy a saját, átcsoportísítások révén felsza baduló forrásaikon kívül külső támogatásra és a törvényhozók nagylelkűségére számítanak. "A Duna TVnek ugyanúgy joga van terjeszkedni, ugyanabból, ugyanúgy és ugyanakkor, amikor a másik közszolgálati televízió elindítja közéleti adóját, mert úgy gondoljuk , hogy egyformán édes gyermekei vagyunk a Magyar Köztársaságnak" - fogalmazott. Cselényi tervei szerint az Unió tűzné műsorára az oktató programok mellett a zenés és szórakoztató produkciókat is, amelyek révén a fiatalok irányába szeretnének nyitni. Kiemel te, hogy a Duna Tv alapító okirata szerint a médium a kisebbségekért és a határon túli magyarokért jött létre, ezért a kisebbségi témákkal az Autonómia adón behatóbban is foglakoznának, mint a jelenlegi egyetlen főadón. Pomezanski György innovációs aleln ök szerint az uniós testvértelevíziók példáját kell követni, a jövő pedig egyértelműen a többcsatornás tematikus köztévéké. Szerinte a kormány és a médiahatóság is elkötelezett a műsorszolgáltatás digitalizációja mellett, amely lehetővé teszi a kínálat bőv ítését és még több közszolgálati műsor sugárzását. Pomezanski szerint az adók műholdas sugárzását a Duna Tv büdzséje terhére nem tudják elindítani, nagysebességű, szélessávú interneten azonban debütálhatnak az adók. Szekeres László gazdasági alelnök szer int jövőre 350400 millió forinttal többet fordíthatnak a műsoros területekre, a szervezet ésszerűsítésétől, az ebben a félévben tervezett elbocsátásoktól ugyanis komoly megtakarítást vár a menedzsment. A gazdasági alelnök 200 millió forintra becsülte a lé tszámcsökkentés költségeit, 480 munkatársból nyolcvantól válnak meg, erről jelenleg a szakszervezetekkel egyeztetnek. Az MTV harmadik, m3 nevű csatornája Rudi Zoltán tévéelnök tervei szerint hangsúlyozottan foglalkozna a parlament munkájával, a régiók sze repével, valamint az Európai Unió híreivel. Legkorábban szeptemberben indulhat a csatorna, eddig egy elfogadott üzleti tervre várt a köztévé menedzsmentje, hogy megkezdhessék a regisztrációs eljárást a médiahatóságnál és tárgyalóasztalhoz ülhessenek a kábe lszolgáltatókkal. Lévén, a nyáron szünetel a parlament, szeptemberben kezdhetik meg az adást. vissza A végek dicsérete – Ámen Bulgária és Románia EUcsatlakozására HVG 2005. április 20. Szerző: Vida Az utolsó akadály is elhárult Bulgária és Románia uniós tagsága előtt, miután az Európai Parlament jóváhagyta felvételi kérelmüket. Egyik kormány sem ülhet azonban a babérjain: a csatlakozási szerződések védzáradéka értelmében az EU egy évve l késleltetheti a bolgár és a román belépést. "Itt az ideje, hogy a legjobbat feltételezzük Romániáról" - fogalmazott Olli Rehn, az Európai Bizottság (EB) finn nemzetiségű bővítési biztosa az Európai Parlament (EP) április 13ai plenáris ülésén Strasbourg ban, amikor ismertette az EB álláspontját Bulgária és Románia felkészüléséről a csatlakozási szerződések szövegéről való szavazás előtt. Az európai honatyák erről a jóindulatról tettek tanúbizonyságot, hiszen még a bolgárnál több kétséget ébresztő román sz erződésre is meggyőző, 75 százalékos többséggel adták áldásukat. Volt persze a strasbourgi ülésteremben vita éppen elég; ám a bolgár és a román csatlakozási folyamat utolsó előtti állomását jelentő voksolás inkább csak ürügyként szolgált az újabb erőpróbáh oz az EU intézményei között.
