Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-21
10 Markó Béla az MTInek elmondta: na gyon fontosnak tartja, hogy az evangélikus egyház nyitott, oldott hangulatú tanácskozást szervezett az integráció kérdéséről. Előadásának témájáról, a készülő kisebbségi törvénytervezetről szólva közölte, hogy az RMDSZ már hetek óta egyeztet e tervezetről a különböző tárcákkal és a törvényhozási tanáccsal. "Meg kell mondanom, nem könnyű feladat" - hangoztatta Markó, emlékeztetve, hogy ez a téma most nagy újdonság Romániában. Ezen belül is főleg a kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezések, nevezete sen az, hogy a törvény értelmében a kisebbségeknek joguk lenne létrehozni - belső választás révén - olyan autonómiatanácsokat, amelyek hatásköröket kapnának az anyanyelvű oktatási és művelődési intézményekkel kapcsolatosan. "Nagyon sok elvi, eszmei, j ogi vitánk volt ennek a kérdésnek a szabályozásáról a különböző tárcákkal" - fűzte hozzá Markó, megállapítva, hogy ezek az egyeztetések már a vége felé járnak a kormányban, és remélhetőleg már csütörtökön sikerül elfogadtatni a törvénytervezetet a kormányb an. vissza Belgiumban egy miniszterelnökhelyettes szerint kormányválságba torkollhatnak a népcsoportok közötti viták S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2005. április 20., szerda (MTI) - Belgiumban kormányválságba torkollhatnak a vallon és a flamand népcsoport közötti viták - figyelmeztetett Johan Vande Lanotte miniszterelnökhelyettes szerdán a brüsszeli parlamentben. Lanotte ezzel a döntően francia ajkú Brüsszelt és flamand elővárosait egy egys égbe foglaló, azaz a két népcsoport közötti nyelvi határokat elmosó különleges választási és igazságszolgáltatási kerület, BruxellesHalVilvorde problémájára utalt. Ezt a flamandok meg akarják szüntetni, igazságtalannak tartva, hogy flamand területen fran cia pártokra lehessen szavazni - a vallonok viszont ragaszkodnak a jelenlegi helyzet megőrzéséhez. A szövetségi kormány néhány hónapja munkacsoportot alakított a megoldás kidolgozására, de ez eddig nem sok eredményt ért el. A flamand pártok viszont türelme tlenek, s önálló törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamenthez: ezt tárgyalta most szerdán a brüsszeli képviselőház belügyi bizottsága. Ha a téma továbbmenne a plenáris ülésre, az nyilván élezné a feszültséget a kormánykoalíció flamand és vallon párt jai között. Lanotte ki is jelentette: ha rövid időn belül nem sikerül egyezségre jutni, az megoldhatatlan válságot okoz. A Le Soir című belga lap pedig szerdai számában már az előrehozott parlamenti választások lehetőségével foglalkozott, június közepét mo ndva elképzelhető időpontnak. Ugyanakkor szakértők szerint egyelőre nem érdemes komolyan venni ezeket a vészjósló forgatókönyveket, hiszen a Guy Verhofstadt vezette kormány bukását az elmúlt hónapokban már többször is megjósolták, s az mégis minden vá lságot túlélt. A 2003 nyarán beiktatott szövetségi kabinet fennmaradását mindenekelőtt az segíti, hogy Flandriában ma már a második legnagyobb erő a Vlaams Belang (Flamand Érdek) nevű szélsőjobboldali párt, s mindenki tudja: egy idő előtti választás csak e nnek malmára hajtaná a vizet. vissza Mádl Ferenc a magyarszlovén vállalatközi kapcsolatok erősítését szorgalmazta Lendván Végh Sándor, az MTI különtudósítója jelenti: Lendva, 2005. április 20., szerda (MTI) - A szlo vén és a magyar vállalatok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett szállt síkra Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán a lendvai gazdasági fórumon mondott beszédében. A muravidéki magyarság központjának számító városban a két ország kereskedelmi kamarája által szervezett üzletembertalálkozó résztvevőit köszöntve Mádl Ferenc egyebek között hangsúlyozta: bár a két ország közötti 800 millió eurós árucsereforgalom impozánsnak nevezhető, s eléri a 10 millió eurót a kétoldalú beruházások értéke, a kis- és középvállalkozások, illetve általában véve a vállalatok közötti együttműködés már kevésbé jó. A magyar államfő síkra szállt a vállalatközi kapcsolatok erősítése, a piacok szervesebb összekapcsolása mellett. Úgy vélte, hogy az együttműködés terén k omoly összefogásra lenne szükség; az államnak ezt a tevékenységet segítenie kell, támogatnia a vállalkozásokat a beruházások megvalósításában, növelve ezzel a térség népességmegtartó erejét is. Mádl Ferenc szót ejtett arról is, hogy a Muravidék korábba n nem minősült az állami politikában preferált területnek, ám az elmúlt 15 évben felismerték jelentőségét, s komoly erőfeszítések történtek a térség
