Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-21
11 gazdasági fejlesztésére. Megvalósulóban van az infrastrukturális összeköttetés létrehozása: a két országot összekötő autópálya kiépítése és a vasútvonal villamosítása. A fejlesztés terén komoly erőfeszítéseket tehetnek az önkormányzatok; fontos ezen kívül a kereskedelmi kamarák katalizáló szerepe, illetve az európai uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket is m eg kell keresni. Szlovénia ugyan az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tíz ország közül az egyik legfejlettebb, a Muravidék mégis az ország kevésbé fejlett térségei közé tartozik. A régióban 30 százalékos a munkanélküliség. Muravidék a Magyarországra irányuló szlovén export 6,5 százalékát biztosítja és a Magyarországról származó szlovén import 10 százalékának felvevője. vissza Mádl Ferenc a muravidéki magyarság helyzetéről tájékozódott Lendván Végh Sándor, az MTI kül öntudósítója jelenti: Lendva, 2005. április 20., szerda (MTI) - A muravidéki magyarság helyzetéről tájékozódott, illetve a két ország vállalatai közötti kapcsolatok erősítését szorgalmazta Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán a szlovéniai Lendván, há romnapos szlovéniai látogatása utolsó napján. A magyar államfő a szlovén fővárosból, Ljubljanából érkezett a magyar határ közelében fekvő, s a muravidéki magyarság szellemi és kulturális központjának számító városba, ahol találkozott a határmenti együt tműködésben érintett gazdasági és politikai vezetőkkel és a helyi magyarság képviselőivel. Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke a szervezet székházában tartott találkozón a több mint hatezer fős magyar kisebbs ég helyzetét ismertetve hangsúlyozta, hogy nincsenek megelégedve kisebbségi intézményeik helyzetével. Felpanaszolta, hogy a szlovén alkotmányban a muravidéki magyaroknak biztosított külön jogok a valóságban gyakran nem érvényesülnek. A tanácskozáson aktuál is gondként említették, hogy a készülő új szlovén médiatörvény csorbítaná a muravidéki magyarságnak a tájékoztatás területén eddig megszerzett jogait. Tomka György hangsúlyozta, hogy a muravidéki magyarok élethelyzete a térség gazdasági helyzetétől és az a nyanyelv megőrzésétől függ. A Muravidéken nagymértékű a magyarok beolvadása: a határon túli magyar közösségek közül itt a legnagyobb az asszimiláció. Nagy volt az elvándorlás is, az utóbbi hat évben több mint ezer magyar fiatal hagyta el a térséget. Tomka György az eredmények közé sorolta, hogy felépült a lendvai kultúrház - a Makovecz Imre által tervezett, magyarországi anyagi segítséggel felhúzott épület, megoldották a kétnyelvű utcatáblák kihelyezését, a magyar kisebbség parlamenti képviselettel rendelke zik (Pozsonec Mária tölti be e tisztséget), s jó kapcsolatokat ápolnak a magyarországi Zala és Vas megyével, illetve a többi határon túli magyar szervezettel. Mádl Ferenc úgy vélte, hogy rendkívül hosszú időbe telik orvosolni a nyelvi, kulturális terül eten lévő hiányosságokat, mindazonáltal a muravidéki magyaroknak van magyar nyelvű sajtójuk, s egyre nő azon kulturális rendezvények száma is, amelyek növelik a magyar nyelv természetes használatának lehetőségeit. Az államfő a muravidéki magyarság fő probl émájának az elvándorlást és a lélekszám csökkenését nevezte, de komoly gondnak tartja a térség gazdasági megerősítését is. Úgy vélte, segíteni kell a vállalkozóknak, hogy gazdasági tevékenységükkel erősítsék a térség népességmegtartó erejét. A találkoz ó előtt a magyar államfő részt vett a határmenti együttműködésben érdekelt üzletemberek találkozóján, amelyen síkra szállt a vállalatközi kapcsolatok erősítése, a piacok szervesebb összekapcsolása mellett. Úgy vélte, hogy az együttműködés terén komoly össz efogásra lenne szükség; az államnak ezt a tevékenységet segítenie kell, támogatnia a vállalkozásokat a beruházások megvalósításában, növelve ezzel a térség népességmegtartó erejét is. Mádl Ferenc szót ejtett arról is, hogy a Muravidék korábban nem minő sült az állami politikában preferált területnek, ám az elmúlt 15 évben felismerték jelentőségét, s komoly erőfeszítések történtek a térség gazdasági fejlesztésére. Megvalósulóban van az infrastrukturális összeköttetés létrehozása: a két országot összekötő autópálya kiépítése és a vasútvonal villamosítása. A fejlesztés terén komoly erőfeszítéseket tehetnek az önkormányzatok; fontos ezen kívül a kereskedelmi kamarák katalizáló szerepe, illetve az európai uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket is meg kell ke resni. Szlovénia ugyan az Európai Unióhoz tavaly csatlakozott tíz ország közül az egyik legfejlettebb, a Muravidék mégis az ország kevésbé fejlett térségei közé tartozik. A régióban 30 százalékos a munkanélküliség. Muravidék a Magyarországra irányuló s zlovén export 6,5 százalékát biztosítja és a Magyarországról származó szlovén import 10 százalékának felvevő piaca.
