Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-02
8 magyarmagyar együttműködést olyan regionális fejlesztési politikává alakítha tjuk, melynek során a kormány és a határon túli magyar szervezetek együttműködését az átláthatóság, az EUkonformitás és az ellenőrizhetőség fogja jellemezni. Az anyaország és a kisebbségi magyarság természetes kapcsolattartását nehezítő bürokratikus akadá lyokat a minimálisra csökkentjük. Új vízum- és honosítási eljárási rendet vezetünk be, amely az eddiginél méltányosabb ügyintézést tesz lehetővé. A Gyurcsánykormány programja egyértelműen fogalmaz: Magyarország támogatja a határon túli magyar közösségek legitim képviselői által kidolgozott és az adott ország magyar kisebbsége által politikai célkitűzésként vállalt, európai precedensekre támaszkodó autonómiaformák megvalósítását. A kisebbségi érdekérvényesítés intézményi formáit és politikai kereteit ille tően a magyarországi politika nem hivatott általános és kizárólagos érvényűnek vélt ítéletet alkotni. A konkrét célok - beleértve a különféle autonómiatörekvések - megfogalmazását az adott ország belső politikai és nemzetiségi viszonyai, a többségi nemzet nyitottsága, a magyar kisebbség súlya, a más európai országokban bevált megoldások helyi alkalmazásának lehetősége, valamint a kétoldalú kapcsolatok minősége egyaránt befolyásolja. Az új európai és regionális realitásokkal összhangban lévő nemzetstratégia megvalósítása, a közösen vállalható célok és mobilizálható eszközök meghatározása a magyarországi és a határon túli magyar politikai tényezők közös felelőssége. Konszenzus kell Demokratikus viszonyok között a külpolitika sem lehet mentes az egyes kérdé seket, módszereket, stílusjegyeket és eszközöket érintő belső vitáktól. A nemzetközi élet realitásaként kell elfogadnunk azt, hogy időnként akár legfontosabb partnereinkkel is megközelítésbeli, értelmezési és érdekkülönbségeket kell kölcsönösen áthidalni v agy tolerálni. A nemzeti érdek képviselete Magyarország határain kívül és belül politikai felfogásától függetlenül minden magyar kormánynak kötelessége. Sikerének alapfeltétele, hogy a kormány bírja a politikai elit és a társadalom támogatását. A hazánk Eu rópába való "visszatérését" és a Kárpátmedencében elfoglalt pozíciójának újradefiniálását megalapozó magyar integrációs politika eredményessége is jórészt annak volt köszönhető, hogy alapelveivel és fő céljaival a közvélemény és a pártok többsége egyetért ett. Ilyen konszenzus a szomszédságpolitikában eddig csak nagyon ritkán volt tapasztalható. Megteremtése, illetve helyreállítása nemcsak az ország állampolgárainak, hanem a határokon túl élő magyaroknak is előnyére válna. Az alapelvekre és a fő irányokra v onatkozó külpolitikai konszenzus olyan konstruktív párbeszéd, amelynek részvevői kölcsönösen elismerik, hogy az egész nemzet érdekében kívánnak tenni. Ez nem jelenti a viták megszűnését, de lehetőséget ad arra, hogy azok eredménye a határon innen és túl él ő magyarok igényeivel, a jószomszédi kapcsolatokhoz és egész Európa fejlődéséhez fűződő érdekeinkkel összhangban álló cselekvés legyen. vissza Elődjét vádolja az ukrán államelnök Népszava 2005. április 2. Olyan cirkálór akétákat adott el Ukrajna Iránnak és Kínának, melyeket nukleáris töltettel is fel lehet szerelni - ezt Viktor Juscsenko, az ország elnöke jelentette be, hozzátéve természetesen, hogy az eladások elődje, Leonyid Kucsma elnöksége idején történtek. Hogy ne de rüljön fény a z üzletre, az eladási szerződésben Oroszországot tüntették fel vevőként - derült ki Juscsenko közléséből. Az ukrán elnök bejelentése, melyet egyébként egy amerikai televiziós társaságnak tett, nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy a jö vő héten hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Nyugat nem nézi jó szemmel ha az emberi jogi kérdések miatt bírált Kínának vagy a nukleáris ambíciókkal vádolt Iránnak fegyvereket adnak el. vissza Bírálják az RMDSZ tervezetét Népszavaonline 2005. április 2. Demokráciadeficit és látszatautonómia között mozog és alapjaiban elhibázott a Romániában most készülő kisebbségi törvény tervezete, ezért a jelenlegi formájában való benyújtása és elfogadása nem szolgálja a romániai magyar nemzeti közösség érdekeit - vélik a jogszabály bírálói a kolozsvári Krónika pénteki
