Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-02
7 átmenetek tanulmányozására és a korábbi tapasztalatok hasznosítására hivatott budapesti nemzetköz i központ létrehozásának terve is. Magyarország regionális pozícióinak alakulása, valamint a szomszédos államokkal fenntartott viszonyának minősége a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége szempontjából is meghatározó jelentőségű tényező. KeletKözé pEurópa a kontinens legdinamikusabban fejlődő régiója, s a tőlünk délkeletre elterülő térség is komoly fejlődési potenciállal bír. E lehetőségekkel a magyarországi gazdasági szereplők tisztában vannak. Mind a nagyvállalatok (pl. a Mol, a Matáv, a Richter Gedeon, a TriGránit vagy az OTP), mind a kis- és középvállalatok fokozódó aktivitást mutatnak a régió országaiban. A magyar tőkeexport túlnyomó többsége közvetlen szomszédságunkba irányul. Kereskedelmi forgalmunk ezekkel az országokkal az EUtagállamokkal folytatott kereskedelmünket meghaladó mértékben bővül. A magyar fejlesztési együttműködési politika fő földrajzi iránya szintén Kelet- és DélkeletEurópa. Megújuló nemzetpolitika Hazánk EU- és NATOcsatlakozása és az euroatlanti integrációnak a Kárpátmedencében tapasztalható előrehaladása a határon túli magyarok iránti alkotmányos felelősségből fakadó politikai cselekvés számára is új távlatokat nyitott. Ez a helyzet az elmúlt másfél évtized eredményeire építő, ugyanakkor az új kihívásoknak is megfelel ő nemzetpolitika megfogalmazását és megvalósítását igényli. Határozott szándékunk aktívan de felelősen cselekedni a magyarság ügyének előmozdításáért. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy nemzetpolitikai céljaink megvalósításához konstruktív ma gyar- magyar párbeszédre, a szomszédos országokkal való együttműködésre van szükség. Az elmúlt évek történelmi sérelmekre hivatkozó, múltba tekintő politikáját egy, a magyar nemzet újraegyesítését európai perspektívába helyező, a magyarság számára európai sikereket és versenyképességet kínáló politikának kell felváltania. Ennek megfelelően - az eddigi gyakorlatot jelentősen módosítva - a jövőben a hangsúlyt elsősorban az EUcsatlakozásból eredő lehetőségek kihasználására, az elérhető fejlesztési EUforrások hatékony felhasználására felkészítő, EUkonform támogatási rendszer kialakítására és működtetésére kell helyeznünk. Ebből logikusan következik a szomszédos országok európai integrációs törekvéseinek segítése épp úgy, mint a magyar nemzetpolitikai szempont oknak az EU külkapcsolataiban történő megjelenítése. A térség országainak európai integrációja kétségtelenül minőségi lépés a magyar nemzet határokon átívelő, európai keretekben történő újraegyesítése felé, ugyanakkor önmagában még nem garantálja automatik usan és teljes körűen mindazon jogi, politikai és kulturális céloknak a megvalósulását, amelyeket a határon túli magyar szervezetek és a törekvéseiket támogató hazai politika másfél évtizede hirdetnek. A határon túli magyar közösségek sorsáért vállalt al kotmányos felelősség gyakorlati érvényre juttatásának területei egymással szorosan összefüggenek. Nemzetközi jogi síkon az EUban, az Európa Tanácsban és az EBESZben továbbra is kezdeményezően kell fellépnünk a kisebbségvédelmi jogalkotás továbbfejlesztés e érdekében, precedensként használva az unió egyes tagállamaiban bevált konkrét megoldásokat. Az Európai Unió alkotmányos szerződésében magyar kezdeményezésre helyet kapott a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. Ez jó kiindulópont a további k odifikációs munkához. Ami a jogvédelem gyakorlatát illeti: a magyar kormány a konfliktusok vállalásától sem riadt vissza annak érdekében, hogy a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetével az európai intézmények érdemben foglalkozzanak. Az unió szomszédságpo litikáját, nyugatbalkáni szerepvállalását, valamint a bővítés további perspektíváit olyan értelemben célszerű befolyásolnunk, hogy azok követelményrendszere még nyomatékosabban foglalja magában a kisebbségek jogainak hatékony védelmét, a nemzetietnikai e gyüttélés normáit, a különféle támogatási formák, infrastrukturális projektek, eurorégiós kezdeményezések pedig hatékonyabban járuljanak hozzá a kisebbségek által lakott területek fejlesztéséhez. A kormány Szülőföldprogramja a szomszédos országok magyar sága számára az eddiginél átfogóbb, és a magyarság versenyképességét, sikerességét erősítő támogatási rendszerrel új eszközöket kínál önazonosságuk megőrzéséhez. Célunk, hogy a magyar nyelvhez és kultúrához kötődés ne a kisebbségi sors kényszeréből vállalt lelki kötelesség legyen, hanem lehetőség az egységes magyar nemzet európai identitásának közös megélésére. A Szülőföld Alapból a kárpátmedencei gazdasági kapcsolatokat, benne a
