Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-02
6 feltételeinek megteremtésében. Meggyőződésünk, hogy csak az európai normák érvényesülése biztosí thatja a térség felemelkedését és integrálódását. A kibővülő EU és Oroszország közötti térségben Magyarországnak mindenekelőtt a jelentős lélekszámú magyar kisebbséget is állampolgárai között tudó szomszédos Ukrajna független, demokratikus fejlődéséhez, g azdaságitársadalmi reformjai sikeréhez és belső viszonyai konszolidálásához kötődnek komoly érdekei. A magyar külpolitika erőfeszítései arra irányulnak, hogy az európai orientáció mellett elkötelezett Kijev világos üzenetet kapjon: az EU nem csak a szomsz édságpolitika keretei között kidolgozott akcióterv távlatában gondolkodik, hanem kész európai perspektívát is felkínálni. Magyarország regionális céljainak és kezdeményezéseinek meghatározásakor különösen fontos az arányérzék. Tisztán kell látnunk érdekei nket és lehetőségeinket. A magyar külpolitika hitele megköveteli, hogy olyan célokat hirdessen meg és olyan léptékű regionális szerepkört igényeljen, amelyeket konkrét tartalommal tud megtölteni. Gyakorlati tevékenységünket három, egymást kiegészítő pillér re kell építenünk: az euroatlanti szervezetek térségbeli politikáinak kialakításában és végrehajtásában való aktív részvételre, a regionális együttműködés fórumainak felhasználására, valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A három eszköz átgondolt alkalmazása teremthet esélyt politikai érdekeink, gazdasági céljaink és a határon túl élő magyar kisebbségi közösségek helyzetének javítását célzó törekvéseink megvalósítására. A NyugatBalkán és az európai posztszovjet térség éppen azért kézenfekvő tere pe a magyar külpolitika aktivitásának, mert érdekeltségünk, helyismeretünk és tradicionális kapcsolatrendszerünk alapján ezekben, az EU számára is fontos régiókban vagyunk képesek kézzelfogható, a közös európai célok érdekében is hasznosítható hozzáadott é rtéket produkálni. Az euroatlanti szervezetek politikájának ily módon történő befolyásolása egyúttal a magyar érdekérvényesítés lehetőségeit is javítja. Szomszédsági és regionális kapcsolataink alakításában, az Európai Unió és a NATO térségbeli politikáján ak formálásában más EUtagokkal és a határos államokkal való kooperációra törekszünk, közös akciókat kezdeményezünk. Ez természetesen nem zárja ki, hogy a politikai és más dimenziókban együttműködő partnerek esetenként, elsősorban a gazdaságiüzleti lehető ségek feltárásában és kihasználásában egymás vetélytársaivá is válhatnak. Az Európai Unió bővítéséről és "Európa határairól" kibontakozott vitában azt hangsúlyozzuk, hogy a bővítést nem szabad zárt végű, térben eleve korlátozott folyamatként értelmeznünk . A kiválasztás hangsúlyait a földrajzi határok helyett a potenciális tagjelöltek tényleges teljesítményére, felkészültségükre, a minőségi követelmények teljesítésére kell helyezni. Az EUbővítés és az EU- szomszédságpolitika kategóriái közötti választóvon al ne legyen eleve elrendelt, hanem hosszabb távon adja meg az átjárhatóság, a szomszédsági együttműködést sikeresen teljesítő országok tagjelöltté válásának lehetőségét. A NyugatBalkán az unió nemzetközi szerepvállalásának első olyan terepe, ahol a kon fliktuskezelés és a nemzetépítés politikai, biztonságpolitikai, katonai, gazdasági feladatait egy teljes régióra kiterjesztve együtt kell megoldani, s ahol valóban szükség és igény van a térséggel határos EUtagok helyismeretéből, kapcsolatrendszeréből adó dó aktív hozzájárulására. Különös jelentősége van Horvátország EUcsatlakozási tárgyalásai mielőbbi megkezdésének, ami a térség más államai számára is ösztönző példával szolgálhat. Meggyőződésünk, hogy Horvátország uniós csatlakozása nem válhat a Gotovinaügy foglyává. Annál is kevésbé, mert nincs okunk feltételezni, hogy a horvát kormány nem tesz meg mindent a hágai törvényszékkel való teljes körű együttműködés érdekében. Magyarország térségbeli érdekeinek érvényesítését legjobban konkrét kezdeményezései nk segítik. Az euroatlanti értékek és célok iránti társadalmi fogékonyság megerősítését, a balkáni demokráciaépítést, az önkormányzatiságot és a civil szerveződéseket támogató megújított "szegedi folyamat" sikerére alapozva a "nyíregyházi kezdeményezés" Uk rajna esetében követ hasonló célokat. A határokon átnyúló együttműködési formáknak, az eurorégióknak, a nemzeti fejlesztési tervek koordinációjának a rendelkezésre álló uniós források hatékony kihasználásában, valamint a korábban szerves gazdaságföldrajzi és kulturális egységekként működött térségek regenerálásában egyaránt kitüntetett szerepük van. Összehangolt politikai és gazdasági erőfeszítéseket kell tennünk a Duna- TiszaMarosKörös eurorégióban rejlő lehetőségek kihasználására, s dinamizálnunk kell a SzegedTemesvár- Újvidék által alkotott háromszöget magában foglaló magyarszerbromán eurorégiós együttműködést. E vonulatba illeszkedik egy, a demokratikus
