Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-02
5 Magyar érdekek, uniós értékek - Az euroatlanti bővítés új helyzetbe hozta Magyarország szomszédságpolitikáját Népszab adság • Somogyi Ferenc • 2005. április 2. Az Európai Unió és a NATO nagyarányú bővítésével párhuzamosan kontinensünk középső és keleti részében gyökeres politikaitársadalmi átalakulás megy végbe. Ezek a pozitív folyamatok meghatározó módon hatnak ha zánkra is, amely - egyedüli NATO- és EUtagországként - közvetlenül szomszédos a változások által leginkább érintett Balkánnal és KeletEurópával. A régió tartós konszolidálása nem nélkülözheti az euroatlanti közösség közreműködését, és ebben a térséggel közvetlenül érintkező új tagállamokra lényeges szerep hárul. Miután a NATO tevékenységének súlypontja fokozatosan az euroatlanti térségen túli területekre tevődik át, Magyarország közvetlen földrajzi környezetében egyre inkább az Európai Unió politikai, b iztonsági és gazdasági szerepvállalása kerül előtérbe. Ebben a helyzetben érdekérvényesítésünk szempontjából is fontos orientációs pont az Európai Unió. Tény ugyanis, hogy a magyar érdekek érvényre juttatásának esélyei akkor a legnagyobbak, ha törekvései nk összhangba hozhatóak az EU értékeivel és szándékaival. Magyarország az az uniós tagállam, amely sajátos helyzetéből adódóan a leginkább érdekelt az EU szomszédságpolitikájának sikerében. Meghatározó politikai, biztonsági, gazdasági és nemzetpolitikai érdekeink fűződnek ahhoz, hogy térségünk arra alkalmas - a csatlakozási feltételeket teljesítő - országai mihamarabb az euroatlanti integrációs szervezetek tagjai lehessenek. A térség stabilitásának és prosperitásának megteremtésére irányuló magyar szándék ok teljes összhangban vannak az Európai Uniónak a Kelet- és DélkeletEurópa kapcsán meghirdetett politikájával. Ez az összhang jelentősen tágítja érdekérvényesítésünk lehetőségeit is. Az Európai Unióba velünk együtt belépett kelet- és középeurópai állam okhoz fűződő kapcsolataink az EUn belüli tagállami viszonyrendszer részévé váltak. Hasonló átrendeződés következik majd be az EUhoz a közeli jövőben csatlakozó Bulgária és Románia, illetve remélhetőleg Horvátország esetében is. A NyugatBalkán államai a stabilizációs és társulási folyamat részesei, és perspektívában nyitva áll előttük az európaieuroatlanti integrálódás lehetősége. A kibővülő EU a tőle keletre eső országok számára európai szomszédságpolitikája keretein belül kínál gyakorlati kapcsolódás i pontokat. Három irány Ebben a keretben a magyar szomszédságpolitika figyelme most különösen három földrajzi irányra összpontosul: Románia EUcsatlakozási feltételeinek teljesítéséhez, euroatlanti integrációjának kiteljesítéséhez, az uniós tagság mi előbbi elnyeréséhez elsőrendű nemzeti érdekeink fűződnek. Ez új minőségű együttműködés keretfeltételeit teremti meg a két ország és a két nemzet viszonyában. Délkeleti szomszédunk EUtagságától a már megindult új típusú kooperáció megerősödését, a romániai magyar közösség nyelvikulturális önazonossága megőrzéséhez és kibontakoztatásához, érdekképviseleti és érdekérvényesítő képességének erősödéséhez, valamint az anyaországgal való kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen lehetőségek nagyságrendi bővülését várju k. A közelmúlt válságövezeteként emlegetett NyugatBalkánon közvetlenül érdekeltek vagyunk a stabilitás megteremtésében és a térség demokratikus átalakításának sikerében. A vajdasági magyarság sorsáért viselt felelősségünk még hangsúlyosabbá teszi azt az igényt, hogy a magyar külpolitika aktívan vegyen részt a konfliktusok okainak megszüntetésében, az etnikai feszültségek felszámolásában és az együttélés tartós
