Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-13
9 ENSZigazgatás alatt lévő szerbiai tartomány státusának rendezéséről két napon át folytattak megbeszéléseket. vissza Bev ándorlási hivatalt nyitottak Népszava 2005. április 13. Új bevándorlási és állampolgársági hivatal működik a fővárosban: a Nagyvárad térhez közeli intézmény okmányirodai szolgáltatásokat is biztosít - mondta el a belügyminiszter tegnap az iroda átadásán. A budapesti és Pest megyei, ezer négyzetméteres regionális iroda naponta akár ezer ügyfél fogadására is készen áll. Lamperth Mónika közölte: a kormány felelőssége a határon túli magyarok iránt abban is megnyilvánul, hogy felgyorsítják a letelepedéssel, bev ándorlással kapcsolatos ügyintézést. Szimbolikusnak nevezte azt, hogy a kérelemmel a magyar hatóságokhoz fordulókat már gyors, és mint mondta, barátságos ügyintézés fogadja. vissza Sárközy Tamás: megszűnhetnek a közalapít ványok – A hatalmi szervek nem vállalkozhatnának a jövőben – A tervezett reform fő célja az állami pénzek kiáramlásának megakadályozása Népszava 2005. április 13. Szerző: Csík Rita Az országgyűlés, a minisztériumok a jövőben semmiféle vállalkozói tevéken ységet nem végezhetnének, az általuk alapított közintézmények is csak kivételesen "üzletelhetnének", ha az nem akadályozná eredeti feladataik ellátását. Mindezt tartalmazza a kormányzás modernizálását célul tűző reformcsomag. Sárközy Tamás jogászprofesszor harmadik törvényjavaslata megszüntetné az állami pénzek nagy elfolyatóiként számontartott központi közalapítványokat. A közfeladatokat ellátó költségvetési szervek jövedelemszerzésre, nyereségre, haszonra nem törekedhetnek - ezt mondja ki egy az állami támogatásból gazdálkodó hivatalok, szervezetek létrehozásával és működésének feltételeinek szabályzásával foglalkozó új törvényjavaslat. Sárközy Tamás jogászprofesszornak a kormányzás szervezetének korszerűsítésével foglalkozó csomagjában szereplő elképzel és szerint "cserébe" viszont olyan költségvetési támogatást és vagyoni juttatást kell teremteni a költségvetési szerveknek, ami elég közfeladataik eredményes ellátásához, azaz "nem a költségvetési szervnek kell különböző ügyeskedésekkel, féllegitim üzleti manőverekkel kiegészítenie". A kormányfő asztalán fekvő törvény főszabályként megtiltja, hogy a közhatalmi szervek - bíróságok, ügyészségek, közigazgatási szervezetek - a jövőben vállalkozási tevékenységet folytassanak. Ezzel kívánják megakadályozni, ho gy egy hivatal vagy minisztérium "ügyeskedhessen". Az általuk nyújtott közszolgáltatásért befolyó bevételek (például illeték, bírság, hatósági eljárási díj) teljes egészében a költségvetést illetik. A kincstár a bevétel negyedrészét visszajuttathatja fejle sztésre, szakmai továbbképzésre, illetve az alkalmazottak szociális- és sporttevékenységének támogatására. A vállalkozási tilalom arra is kiterjed, hogy a minisztériumok, bíróságok, ügyészségek "háttérintézményi célokra", azaz valamilyen speciális szakfela dat ellátásra nem alapíthatnak gazdasági társaságot. De nem hozhatnak létre nonprofit társaságot sem ilyen célra, miközben megszüntetnék a jelenleg működtetett közhasznú társaságokat (ahová a minisztériumok létszámcsökkentéskor gyakran kimenekítették a ti sztviselők egy részét az elbocsátások elől). A közhatalmi szervek közintézmények létrehozásával oldhatják meg egyes feladataikat. Közülük a szellemi, kutatási, oktatási, fejlesztési célokra alapítandót közintézetnek, míg a technikai feladatok ellátását vé gzőket közüzemnek nevezik a jövőben. Közintézetnek minősül az önkormányzatok által fenntartott óvoda, iskola, kórház, művelődési ház. Ezek korlátozott mértékben vállalkozhatnak. Mindez azt is jelenti, hogy a közintézményeknek alaptevékenységüket nem üzlets zerű vállalkozásként kell végezniük, az iskolák nem
