Reggeli Sajtófigyelő, 2005. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-04-13
10 kérhetnek pénzt az oktatásért, a kórházak a gyógyításért. Vállalkozói tevékenységet csak annyiban végezhetnek, amennyiben az nem zavarja az alapító szervezet által rájuk bízott feladat maradéktalan ellátá sát. Mindezért cserébe a közintézmények az általuk nyújtott közszolgáltatási körben mentesülnének a közbeszerzésre vonatkozó törvényes előírások, például a versenyeztetés alól. A közpénzek elherdálását szeretné Sárközy megakadályozni azzal, hogy megszünte tné a központi közalapítványokat. "A közalapítvány intézménye sajnálatos módon sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornája volt az elmúlt években" - fogalmaz a tervezet indoklásában a professzor. Ma számos minisztérium, hivatal és orsz ágos hatáskörű szervezet működtet - költségvetési pénzből - közalapítványt. Jelentős részük csak a rábízott állami vagyonnal gazdálkodik, illetve az éves költségvetési törvényben biztosított forrásokból. Szponzoroktól, magánszemélyektől alig érkezik befize tés, miközben drágán működik a szervezet, kiugróan magas a kurátorok tiszteletdíja, s az alapítványi támogatások társadalmi ellenőrzése szinte lehetetlen. A tervezet előzetes egyeztetésekor kiderült, az alapító szervezetek ellenzik a költségvetési pénzből fenntartott közalapítványok megszüntetését. Ezért Sárközy - a kormány döntésére bízva a végső megoldást - három alternatívát épített be javaslatába. Az egyik teljesen megszüntetné a központi közalapítványokat, helyüket a költségvetési célalapok foglalnák e l. Ezeket jelentős társadalmi presztizsű közéleti személyiségekből álló testület irányítaná, tagjai díjazást nem, legfeljebb költségtérítést kapnának. A második variáció törvényi felhatalmazáshoz kötné új központi közalapítvány létrehozását, amire az orszá ggyűlésnek, kormánynak és az önkormányzatoknak lenne módja, míg a harmadik változat szerint még törvényi felhatalmazás sem kellene az említett szervezeteknek, hogy közalapítványt hozzanak létre. A közhivatalok gazdálkodási feltételeinek újraszabályozását Sárközy azzal indokolja, hogy az államháztartási törvény az utóbbi tizenkét évben a sok módosítás miatt szinte áttekinthetetlenné vált, ugyanakkor a törvény újrafogalmazása "huzamosabb időt vesz igénybe". Épp ezért a kormánybiztos azt javasolja, hogy a tör vényből emeljék ki a költségvetési szervek jogállásáról szóló szabályzást, s arról egy új törvény rendelkezzen. A jogászprofesszor tervezete szerint a költségvetési szervnek (ez lehet minisztérium, hivatal vagy más szervezet) nemcsak joga, hanem kötelesség e is a rábízott közfeladatot az ország egész területén ellátnia. Ehhez azonban 2007. január 1től nem lenne elegendő törvénnyel vagy rendelettel létrehozni ilyen szervezetet. Az alapítónak - országgyűlés, kormány, önkormányzatok alapító okiratba kellene f oglalniuk a szervezet működésével kapcsolatos legfontosabb adatokat. Az okiratok alapján 2006. végig a Magyar Államkincstár vezetné a szervezetek közhiteles nyilvántartását, amiből az érintett hivatalokkal bármilyen kapcsolatba lépő személy vagy gazdasági társaság ellenőrizhetné, hogy milyen kötelezettségeket vállalhat az adott szervezet. A nyilvántartást 2007től a bíróság vezetné. Az Állami Számvevőszék legutóbb 2001ben ellenőrizet átfogóan a közalapítványokat. Akkor 441 közhasznú, 252 kiemelkedően közh asznú közalapítvány volt bejegyezve. Az 19982001. évek között a közalapítványok összesen mintegy 7780 Mrd Ft központi költségvetési támogatást kaptak (a médiaközalapítványok támogatása nélkül ). A támogatás összege évrőlévre nőtt, így az előző évihez k épest 1999ben 9,9%kal, 2000ben 33,1%kal, 2001ben 11,6%kal. A központi költségvetésből adott támogatás 93,7%át a Kormány és a minisztériumok által alapított közalapítványok és alapítványok kapták. A 2004. évi Labdarúgó EB pályázatának és megrendezés ének előkészítésére a az Orbánkormány létrehozta az Unió Labdarúgó Európa Bajnokság Közalapítványt. A Kormány - mint alapító - a közalapítványok alapító okirataiban nem korlátozta a működési kiadások arányát- állapította meg az ÁSZ. Az ellenőrzött időszak ban az Unió és három másik sportcélú közalapítvány saját működésére - a tárgyi eszközök beszerzésén túl - együttesen 183,3 M Ftot, az összes kiadás 7,7 %át fordította . Ezen belül az Uniónál a 38,2 %os arányt az alapítványi célú kiadások alacsony össze ge eredményezte, míg például a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és sportszakemberek támogatására létrehozott Mező Ferenc Közalapítványnál a 1925 %os arányt a magasan megállapított személyi juttatások és ezek közterhei okozták, hiszen az alapító szervezet térítés nélkül biztosította számára a működés tárgyi feltételeit. vissza Hatvanegy év a temerini elkövetőknek
