Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-04
7 törvények hozzák létre, amelyek egyben rendelkeznek az ott érvényesíthető ke d vezményekről is – közölte egy helyi ügyvéd. Az egyes övezetekben általában 2 – 5 évre lehet teljes adómentességet szerezni, és néhány esetben ezen időszak lejárta után is a normál adó mindössze felét kell fizetni. A beruházás mértékének ezekben az esetekben is el kell érnie a 250 ezer – egymillió dolláros értékhatárt. Hasonlóan a többi környé kbeli országhoz, itt is vámmentesek a megvalósításhoz szükséges technikai felszerelé sek. Szlovákiában elsősorban a 19 százalékosra csökkentett társasági adóval próbálják becsalogatni a külföldi befektetőket, de itt is vannak további kedvezmények. A négyszázmillió koronánál (9,6 millió euró) nagyobb beruházások esetén – vagy tíz százalék nál nagyobb munkanélküliségi rátájú térségben a kétszázmillió kor onánál (4,8 millió euró) nagyobb beruházások esetén – adóhitel ig é nyelhető öt évre. Az országba érkező technika itt is vámmentes, továbbá állami támogatás igénye l hető ingatlan vásárlásához, l étesítéséhez és infrastruktúra kiépítésére is. Szerbiában nincsenek törvényben megszabott adókedvezmények, a tíz százalékra leszállított társasági ad ó- val kívánják odavonzani a befektetőket. Ennek ellenére nagyobb beruházások megvalós u lásakor egyedi alapo n lehet bizonyos kedvezményeket kiharcolni az önkormányzatoknál. Ezek azonban nincsenek egys é- gesen szabályozva. Bár deklarált cél a külföldi befektetők országba való csalogatása, a költségvetésben nincsenek eszközök a támogatásukra. vissza Forrás: Világgazdaság NÉZHETJÜK Erdélyi televízió – egy politikai óvatlanság kronológiája [3.3.2005] A televíziósaga még a ’90es években kezdődik: többek közt Csép Sándor kezdeményezi egy fü g getlen, erdélyi tévé létrehozását. A do log azonnal dugába dől, amikor kiderül: sem frekvencia, sem pénz, sem pedig technika sincsen. Legközelebb 2003 novemberében lehet hallani az erdélyi televízióról: ekkor jelenti be Medgyessy, hogy már 2004 közepétől lesz mit nézniük az erdélyi magyarokn ak. Markó állítólag – jól ismerve a magyarországi finanszírozási gyakorlatot – nem lelkesedett az ötlet iránt, de nincs mit tenni: december 15re kitűzik a koncepció kidolgozásának határidejét. Az események hihetetlenül felpörögnek: alig egy hét múlva az erdélyi magyar médiastúdiók vezetői össz edugják a fejüket, és optimisták: a műholdas tévé működtetéséhez már megvan a szükséges szakmai és tec hnikai háttér – jelentik ki. Ugyanitt fogadkoznak: a működtetésben az összes erdélyi magyar stúdió besegít. Egyút tal megdupláznák a TVR magyar műsorainak adásidejét is. Néhány nap múlva a budapesti székhelyű, amúgy nem valami nagy brand Bocskai Szövetség már tiltakozik is a televízió bei ndítása ellen. A vád: a magyar kormány az adófizetők pénzén csak egy újabb e szközt ad az RMDSZ kezébe „önös politikai céljai megvalósításához”. Ez a vád jobboldali fórumokon, különféle komplexitású kijelent é- sek formájában többször megismétlődik. 2003 december elején Tőkés László, illetve Pap Géza is üdvözlik az erdélyi magyar televízióadó gondolatát, egysze r smind jelzik: az egyházak szívesen részt vennének a televíziós buliban (a diplomácia nyelvén ez felelősségvállalásként van kikommunikálva). Ha mégsem kapnának meghívót, akkor az „az erdélyi magyarság újabb megosztás á- hoz veze tne” – fenyegetőznek. Minimális késéssel,