Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
13 Az alkotmány szerinti normális menetrendben minden negyedik év áprilisában vagy májusában kell kiírni a parlamenti választásokat. Múlt pénteken azonban Dávid Ibolya MDFes pártelnök és frakcióvezetője, Herényi Károly javasolta, hogy az Országgyűlés június elsejei hatállyal oszlassa föl önmagát. Az indok: a Fidesz és az MSZP közötti ellentétek miatt a Ház – szerintük – képtelen ellátni feladatát. Azt most hagyjuk, hogy mitől is lenne hatékonyabb egy új Országgyűlés, ha abban is a mosta ni képviselők ülnének és a mostani pártvezetők irányítanák. És hagyjuk azt is, hogy maga Dávid Ibolya sem gondolja komolyan az ötletét, amelyet leginkább „erkölcsi nyomásgyakorlásnak” szán. Próbáljuk inkább komolyan venni a javaslatot úgy két percig, annyi t levegő nélkül is kibír az ember. Tömeghipnózis A dolog már csak azért is blöff, mert a javaslatnak csupán napirendre vételéhez többségi voks kell az Országgyűlésben, s ha ez mondjuk a fél testület távolléte és számos mellényomás miatt megvalósulna is, magához a feloszlatáshoz legföljebb tömeges hipnózis hozhatna támogatottságot. És mint tudni: a nyolctagú fórumos képviselőcsoporton kívül mindhárom frakció ellenzi az ötletet. Orbán Viktor is csak addig ment a hét végén, hogy megérti Dávid Ibolya indulatá t. (Ha másért nem, ezért megérte.) Nem mellesleg: hol az a bolond honatya, aki önként ellök magától majd egy évnyit a mandátumából? Ismerve a Fidesz választókerületi elnökeinek szinte teljes névsorát (belőlük lesznek egyéni képviselőjelöltjeik) kijelenthe tő: a következő Országgyűlésben a Fideszfrakció nagy része cserélődik. Valószínűleg Orbán sem kockáztatna konfrontációt a kimaradókkal néhány hónap vélt nyereségért. Az előrehozott választás számos technikai problémát felvetne. Először is kellene rá hatm illiárd forint, amit 2005re persze nem tervezett a költségvetés. Aztán kéne egy törvény arról, hogyan élhetnek választójogukkal a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok. EUcsatlakozásunkig, aki nem volt idehaza, nem szavazhatott. Tavaly május óta azon ban az állam minden polgárának köteles megadni a lehetőséget. Az EPválasztásra és a népszavazásra alkalmi megoldást talált a Ház, az országgyűlési választásokig viszont módosítani kell a választási törvényt amely ugye kétharmados. Zajlanak a pártközi egye ztetések, ám állítólag messze még, de legalábbis júniusnál távolibb a megoldás. És ha nem lesz törvény, már most borítékolható: a vesztes oldal bíróság előtt támadja meg a végeredményt. Tudjuk, ez milyen, 2002ből. További gond: az Országos Választási Irod ának fél év szükséges tisztességgel fölkészülni a voksolásra, csupán a jelentősebb közbeszerzések négyöt hónapot emészthetnek fel. Ezen túl szakembereket kell képezni és választási bizottságokat szervezni. A feloszlatástól számított három hónapon belül a z országnak új parlamentet kellene választania. De az Országgyűlés által önmaga feloszlatására vonatkozó dátummal nem fejeződne be a Ház tevékenysége, mert az alkotmány szerint a haza nem lehet meg törvényhozás nélkül. Vagyis a jelenlegi parlament hivatalb an maradna a következő testület felállásáig. Június elseje, plusz áfa nevet mindezen Kolláth György alkotmányjogász. Hozzáteszi: A kérdés csupán teoretikus, az ördög árnyékáról beszélünk. Egyébként volt példa önfeloszlatásra nálunk: az utolsó pártállami Or szággyűlés szűnt meg így 1990. március 15én. De az történelmi helyzet volt. Ez meg legföljebb párttörténeti. Vagy még az sem. Dávid ötlete itt és most már csak ezért is abszurd. Amúgy hasznos lehet e módszer például választási patthelyzetben %u2013 ez a magyar választási rendszerben gyakorlatilag nem fordulhat elő, itt mindig van győztes. Vagy ha a hatalmon (és parlamenti többségben) lévő pártok úgy vélik, a ciklus hátralévő részében bizonyosan csökkenne támogatottságuk, s inkább a lokális csúcson kérnek új leosztást. Kockázat A köztársasági elnök is feloszlathatja az Országgyűlést: permanens kormányválság esetén, vagyis ha a kormány egy év leforgása alatt négyszer is elbukik bizalmi szavazáson, s akkor is, ha a választásokon
