Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
14 győztes párt az államfői fel kérést követő negyven napon belül képtelen kabinetet alakítani, illetve ha a kormány lemond. Nézzük az ügy gazdasági oldalát. Csaba László közgazdász szerint van úgy, hogy hibás szándékból születnek jó dolgok. Az egyetemi tanár állítja, a külföldi befekte tők megértéssel fogadnának egy előre hozott választást. Nem rendülne meg bennünk a tőke bizalma, nem az a helyzet, mint 1990ben. Ma már tagjai vagyunk a NATOnak és az EUnak. Az unió régebbi tagállamaiban is volt előrehozott választás, Olaszországban, Dá niában, Svédországban, Hollandiában nincs ebben gazdaságpolitikai kockázat. Csaba László optimistán úgy véli, a kampányban végre az ország valóságos ügyeivel volnának kénytelenek foglalkozni a pártok, nem ügynöközéssel, országértékelősdivel. A gazdaság sz empontjából 2005 elvesztegetett év. Gondolnánk, a választások előtti időszak mindig is ilyen. De nem. A gazdasági liberalizáció esztendeje volt, 1994ben dübörgött a privatizáció, 1997ben Hornék kikínlódták a nyugdíjreformot, 2001ben az EUcsatlakozás t erén zajlottak fontos tárgyalások. Most meg semmi sincs, csak sorra kapjuk az intéseket az OECDtől a Nemzetközi Valutalapig. Draskovics pedig kijelentette, ťnem látja a mozgásteretŤ, vagyis: jövő tavaszig szó nem lehet semmiféle reformról. Az értékek hang oztatásán túl konkrét lépésekről is szeretnék hallani, ellenzéki, illetve kormányoldalról egyaránt. Konkrét lépésnek itt van a Fidesz javasolta drasztikus adócsökkentés. Varga Mihályt, Orbán volt pénzügyminiszterét kérdeztük három hete, hogy Adócsökkentési számaik vehetők konkrét választási ígéretnek is?Leltárral kezdenénk, ugyanis mára átláthatatlanná vált a költségvetés. Tehát még ez is csak ellenzékből konkrét. Normális országban szlogenje szerint ilyet akar az MDF is akkor szokás feloszlatni parlamente t, ha nem működik. Nálunk viszont, ha csikorogvavicsorogva is, de működik. Van kormánytöbbség, születnek törvények, felesek. Kétharmadosak ugyan nem, halasztásos alkotmánysértésből is akad vagy tucatnyi, de vélhetően ez egy új Házban sem történne másképp. Amúgy pedig attól is demokrácia a demokrácia, hogy előbbutóbb megegyezésre kényszeríti az eltérően gondolkodó feleket. Pótcselekvés Dávid Ibolya javaslatát sokan Medgyessy Péter tavalyi „közjogijaival” helyezik közös polcra. Mindkét csomag populista, s nemhogy erősítené, inkább gyengíti a magyar demokrácia amúgy is alaposan megtépázott tekintélyét. A dávidi új idea eredménye szerény: néhány napig az MDFről beszél, pontosabban beszél az MDFről a sajtó. Címlapaljon a párt, az elnök végighaknizza a tévék et, erősen aggódva népért, nemzetért. Aztán persze nem történik semmi. Véljük, így is volt tervezve. Ezt nevezik pótcselekvésnek. Amit egyébként Dávidék nagyon nem bírnak a kompromisszumképtelen nagy pártokban. Jogosan. vissza A csehek több mint fele helyesnek tartja a szudétanémetek kitelepítését MTI 2005. március 23. Ld: Prága, 2005. március 23., szerda (MTI) - A csehek több mint ötven százaléka ma is helyesnek tartja, hogy a II. világháború után az akkori Cs ehszlovákiából kitelepítették a szudétanémeteket. Hír: A prágai Közvéleménykutatási Központ (CVVM) legújabb felmérése szerint a megkérdezettek 55 százaléka tartja helyesnek az egykori kitelepítést, kétharmaduk pedig úgy véli, hogy a Benesdekrétumokn ak továbbra is érvényben kellene maradniuk. A hírhedt elnöki rendeleteket, amely a németek mellett a szlovákiai magyar kisebbséget is sújtotta, csak a csehek 7 százaléka helyezné ma hatályon kívül. Szükséges megjegyezni, hogy hasonló eredménnyel zárul tak az ebben a témában az elmúlt években készített országos közvéleménykutatások és felmérések is. A megkérdezettek húsz százaléka szerint a szudétanémetek kitelepítése ugyan igazságtalan volt, de itt az ideje, hogy a múltat lezárjuk, hogy ne terhelje a mai csehnémet kapcsolatokat. Csupán a megkérdezettek 5 százaléka gondolja úgy, hogy Prágának a történtekért bocsánatot kellene kérnie. Még kisebb - csak 3
