Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-24
8 Magyar érdek a román integráció - Markó Béla sajnálja, hogy a nemzeti ünnepen is kiütköztek a belpolitikai ellentétek Népszava 2005. március 24. Szerző: Kepecs Ferenc Ha az RMDSZ az elmúlt másfél évtizedben engedményeket akart elérni az erdélyi magyarság számára, azokat a román államhatalommal szemben kellett kivívnia. Most azonban része ennek a hatalomnak. Nem érzi úg y, hogy RMDSZelnökként és román miniszterelnökhelyettesként voltaképpen önmagával áll szemben? - kérdeztük Markó Bélát, aki a napokban rövid időre Budapestre látogatott. - Kétségtelen: a helyzet ellentmondásos, és néha engem is dilemma elé állít. Hisze n az RMDSZ elnökének és persze magának az RMDSZnek is önálló politikai tényezőnek kell maradnia - már csak azért is, mert önállóságra törekedő magyar közösséget képviselünk. Ezért nem válhatunk részévé egy hierarchiának. Számomra azonban - jóllehet az eml ített ellentmondás nap mint nap felmerülhet - a kormánytagság nem jelent alárendeltséget. Az RMDSZnek, illetve a romániai magyar közösségnek a román kormány partnerének kell lennie, nem pedig alárendeltjének. Kérdés persze, hogy hogyan lehetünk partnerei vagy részei egy koalíciónak, miközben mi magunk azt állítjuk, hogy közösségünk még nem rendelkezik minden tekintetben a románságéhoz mérhető, egyenlő jogokkal. Hiszem, hogy éppen a kormányzás az az eszköz, amellyel ezt az egyenlőtlenséget meg lehet szünt etni. A dolgot gyakorlatiasan kell felfogni, s én magam is nagyon gyakorlatias megfontolásokból vállaltam a miniszterelnökhelyettességet. Mert 1996 és 2000 között, amikor szintén tagjai voltunk egy kormánykoalíciónak, nagyon rossz tapasztalatokat szerezte m az akkori koalíció érdekérvényesítő és egyeztetési képességével. Éppen ezért szerettem volna, hogy a politikai döntések legalább egy részét kormányon belül hozzuk meg, mégpedig azáltal, hogy az RMDSZ elnöke is ott van a kormányban miniszterelnökhelyette sként. Hadd emlékeztessek arra, hogy ilyen előnyös helyzetben már rég nem volt az erdélyi magyarság. Hiszen van négy kormánytagunk, egy miniszterelnökhelyettesünk, három miniszterünk, kilenc államtitkárunk és jelentős befolyással tudunk lenni fontos állam i hivatalokra, gazdasági vállalkozásokra. Vitáink persze ebben a koalícióban is vannak. Az északerdélyi autópályával kapcsolatosan ezek máig nem csillapultak. De meg kell mondanom: ha nem lennénk ott a román kormányban, akkor az északerdélyi autópálya ép ítése mára esetleg már le is állt volna. - Mi az anyaországban még mindig hajlamosak vagyunk úgy tekinteni önökre, mint egy szorongatott, jogfosztott magyar kisebbségre. De vajon lehete jogfosztott az a kisebbség, melynek ennyire erős a kormányzati pozíciója? - Nem vagyunk annyira jogfosztottak, mint 15 évvel ezelőtt, hiszen bizonyos fontos jogokat azóta kivívtunk magunknak. A jogfosztottságból való kilábalás nem egyszeri aktus, hanem folyamat, és szó sincs arról, hogy már az út vége felé járnánk. A kormányalakítás után az eddigi állapotokhoz kép est nagyot léptünk előre, dehát ez is csak azt mutatja, hogy volt még hová előrelépni. Az erdélyi magyarok egyik fontos célja az, hogy a közélet minden fontos területén és intézményében képviselve legyenek. Nos, immár elmondhatjuk, hogy például a külügymin isztériumban államtitkárunk van. Eddig soha nem kaphattunk felelős tisztségeket a külügy- vagy a pénzügyminisztériumban - most azonban jelen vagyunk ezeken a helyeken is. Olyan jelentős intézményeket vezetünk, mint az Országos Gázkitermelő Vállalat, az Ors zágos Nukleáris Felügyelet, az Országos Polgári Repülési Felügyelet vagy a galaci dunai kikötő. Vagyis sikerült megtörnünk bizonyos tabukat, el tudtuk fogadtatni, hogy fontos intézményeket "magyar kézre lehet adni". De egy szóval sem mondom, hogy ne lenne még bőven tennivalónk. Meg kell valósítanunk nagy céljainkat, a különböző autonómiaformákat. De hogy a kérdésére visszatérjek: általánosságban nem mondhatjuk, hogy elnyomottak lennénk, azt azonban igen, hogy még nem vagyunk egyenlőek. - Azt a követelmény t, hogy az összes erdélyi magyart az RMDSZ képviselje, korábban e kisebbség szorongatott helyzetével indokolták. Most, hogy a helyzet előnyükre változott, még mindig indokolható az egységes képviselet igénye? Nem akadálya ez a pluralizmusnak? - A pluralizm usnak mindig van létjogosultsága, csak az a kérdés, milyen formában. Azt gondolom, hogy az erdélyi magyarság esetében az RMDSZen, vagyis az egységes érdekképviseleten belüli pluralizmust kell
