Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-16
13 Valahányszor össze tudt ak fogni a magyarok, eredményt értek el, és valahányszor sikerült őket megosztani, végveszélybe kerültek - mondta Markó Béla a Marosvásárhelyen tartott központi romániai megemlékezésén. "Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok n épszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk" - mondta az RMDSZ elnöke, aki óva intett attól, hogy magya r a magyarral viszálykodjék. A román szenátus szószékéről sérelmezte Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (PRM) díszelnöke, hogy Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora a magyar nemzeti ünnep alkalmából kitűzte a nemzeti színű kokárdát. A szél sőségesen nacionalista szenátor szerint a magyar nemzeti színek megjelenése a román szenátusban "a magyar sovinizmus veszélyes eszkalációjának a jele". Közölte, alig tudta visszatartani a PRM néhány szenátorát attól, hogy le ne tépjék Sógor Csaba melléről "azt a magyar foszlányt". Első alkalommal rendeztek ünnepséget az Európai Parlamentben az 1848as magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Gál Kinga a FideszMPSZ európai parlamenti képviselője arról beszélt többek között, hogy 2005 márciusának idusá n a magyarok első ízben látják megvalósultnak 1848as álmaikat, az európai államok független közösségét. Lévai Katalin, az MSZP EPképviselőjének megfogalmazása szerint a 48as forradalom eszméi áthatják az európai alkotmányt, amelyet Magyarország az elsők között hagyott jóvá, s amelybe a magyar diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhetően került bele a kisebbségek jogainak tiszteletben tartására fölszólító passzus. A törökországi Kütahyában a magyar nagykövetség, a város és a kormányzóság képviselői, valami nt Ismet Güral, Magyarország tiszteletbeli konzulja megkoszorúzta a Kossuth szobrot. A szónokok azt hangsúlyozták, hogy a magyarok ugyanúgy tisztelik Kossuth Lajost, mint a törökök, modern államuk megalapítóját, Musztafa Kemal Atatürköt. Kettejük közül Ata türknek kedvezett jobban a politikai és a hadiszerencse, neki sikerült megteremtenie a független és erős Török Köztársaságot, míg a magyar forradalomnak a túlerővel szemben el kellett buknia. vissza Népszavaösszeállítás Zágráb megbukott az első vizsgán Az uniós külügyminiszterek ma minden bizonnyal elutasítják Az uniós külügyminiszterek ma minden bizonnyal elutasítják, hogy Horvátország csütörtökön megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az EUval. Az uniós nagyköv etek tegnap sem jutottak dűlőre az ügyben, de az EU soros elnöki feladatát ellátó luxemburgi kormányfő, JeanClaude Juncker már határozottan arról beszélt, hogy amíg Zágráb nem fogja el és nem adja ki a hágai törvényszéknek a háborús bűnökkel vádolt Ante G otovinát, addig nincs tárgyalás. Horvátország mellett ma már csak szomszédai – Magyarország, Szlovénia és Ausztria – , valamint Szlovákia áll ki. Korábbi támogatója, Németország kihátrálni látszik mögüle. A tárgyalások megkezdését esetleg júniusra halasztan ák, addig Zágráb, anélkül hogy teljesen hiteltelenné válna, elfoghatná a tábornokot. Horvátország 2003 februárjában jelentkezett tagsági kérelmével az Európai Uniónál. Hosszas találgatások után 2004 decemberében az EU ez év márciusát jelölte meg a csat lakozási tárgyalások kezdeteként. Az Európai Bizottság tavalyi jelentésében pozitívan értékelte, hogy az ország megfelelt az 1993ban lefektetett koppenhágai kritériumoknak. Horvátország eleget tett a politikai feltételeknek: kiépítette a stabil demokrati kus intézményeket és a jogállamot. Működik a piacgazdaság, és képes eleget tenni a tagsággal járó követelményeknek, beleértve a csatlakozást a politikai, gazdasági és monetáris unióhoz. "Középtávon Horvátország képes lesz megbirkózni az uniós piaci erők ve rsenyével, feltéve ha végrehajtja a szükséges reformokat" – fogalmaz a jelentés.
