Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-16
14 Ez a vélemény azért is figyelemre méltó, mert például a szintén tagjelölt Románia esetében a bizottság feltételesen nyilatkozott a működő piacgazdaságról. Az egyetlen terület , ahol középtávon nem tudnak majd felzárkózni, az a komoly befektetéseket igénylő környezetvédelem. Politikai feltételként jelölték meg ugyanakkor, hogy Horvátország tegye lehetővé azoknak a szerbeknek a visszatérését, akik az 1991 – 95ös szerb – horvát hábo rúban menekültek el az országból, az igazságügy reformját, a korrupció elleni harcot, illetve az együttműködést a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal. Horvátországnak ugyancsak rendeznie kell még határvitáit a környező országokkal. A tavaly decemberben a t árgyalások megkezdéséről elfogadott európai tanácsi határozat azonban kiköti, hogy Brüsszel szigorúan figyelemmel kíséri Zágráb tevékenységét, és ha visszalépést vagy súlyos megtorpanást tapasztal, felfüggesztheti a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek amúg y sem vezetnek automatikusan a tagsághoz. Ezeket a szigorú kitételeket eddig csak a horvátok és a törökök esetében alkalmazta az EU. A horvátok számára az európai uniós tagság tulajdonképpen természetes következménye az ország gazdasági fejlődésének és Kö zépEurópához fűződő történelmi kapcsolatainak. Tíz évvel ezelőtt Horvátország, Szlovénia kivételével, gazdagabb és modernebb volt a legtöbb keletközépeurópai országnál. Ugyanakkor a kilencvenes évek háborúi és a HDZ tízéves kormányzása jelentősen megtép ázta a horvát gazdaságot, az országnak több mint tíz évébe telt, hogy megközelítse 1990es GDPjét. Ennek ellenére sokan úgy vélik, a horvátoknak Románia és Bulgária előtt az EUban a helyük, mivel gazdaságilag fejlettebbek, és ez integrációjukat is megkö nnyítené. Ugyanakkor az emberi és kisebbségi jogok, illetve az uniós jogharmonizáció terén még jócskán van behoznivalójuk. Ráadásul a magas munkanélküliség és az alacsony életszínvonal miatt az emberek inkább saját gazdasági és társadalmi jólétükkel vannak elfoglalva, mint az európai integrációval – vélik az ellenzők. Horvátországot Brüsszel figyelmeztette, hogy a 19 százalékos munkanélküliség duplája az európai átlagnak, és ráadásul regionálisan aránytalanul oszlik meg: míg Zágrábban mindössze 8, az orszá g keleti részében fekvő Vukovarban az ijesztő 30 százalékot is eléri a munkanélküliség. A horvát vezetésnek tehát olyan nemzeti foglalkoztatási tervvel kell előállnia, amely versenyképessé teszi az európai munkaerőpiacon. Brüsszel az alacsony iskolázottsá gra is felhívta a figyelmet: a horvát munkaerő mindössze 11 százaléka rendelkezik egyetemi diplomával, míg 47 százalékuk csak az érettségiig jutott el. Beigazolódtak azok a félelmek is, hogy az egyre erősödő euroszkepticizmus és nacionalizmus teret nyerhe t a horvátok körében, ha úgy érzik, Brüsszelben igazságtalanul bánnak velük. Az Ante Gotovinát éltető falfirkák, valamint az, hogy a tagság támogatottsága ötven százalék alá esett, ebbe az irányba mutatnak. vissza Makai Józ sef, Rockenbauer Nóra, Vándor Éva Tőkés: Mélyponton a határon túli magyarokkal való kapcsolat 2005. március 15. 16:47 MNO A decemberi népszavazás március 15ét, az Erdéllyel uniót követelő tizenkettedik pontot tagadta – jelentette ki Tőkés László H ódmezővásárhelyen. – A megcsonkított Magyarország mondta ki rólunk a szentenciát, lemondtak rólunk – idézte Koós Károly 1921ben kelt szavait ünnepi beszédében a Királyhágómelléki református püspök, aki szerint Magyarország meghasonult önmagával, kormány ával, a lakosság nagy része meghasonult határon túli testvéreivel. A püspök emlékeztetett rá, az elmúlt 15 évben az idei esztendő az első, amikor a határon túl nem koszorúznak a kormányoldal képviselői. – Mélypontra szállt a határon túli magyarokkal való anyaországi kapcsolat – mondta.
