Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-14
3 nyelvtudós, egyetemi docens, Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök. A bronz kisplasztika Deák Árpád szobrászművész alkotása. vissza Rossz szomszédság - török átok? Munkatársunktól, 2005. március 14. 08:40 A magyar lakosság túlnyomó része támogatja az ország EUtagságát, és a többség egyetért a négy unióba igyekvõ ország felvételével is, a legkevé sbé azonban épp a szomszédos Romániát látnák szívesen a "klubban" - derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet februári felmérésébõl. Az ország európai uniós tagságát az elmúlt két évben a lakosság több mint fele inkább vagy teljes mértékben tám ogatta, sőt 2003 tavaszán, az uniós népszavazás, majd a csatlakozási szerződés aláírásakor az év eleji adatokhoz képest még jelentősen erősödött is az eurooptimizmus. Ezt követően az uniós tagság támogatottsága a romló gazdasági és politikai közhangulatnak megfelelően csökkent, majd a 2004. májusi belépés idején ismét 70 pont felett volt a támogatottsági index, és egészen mostanáig - az európai parlamenti választásokat követő júliust kivéve - meg is maradt ezen a szinten. A magyar közvéleménynek az uniós tagság melletti elkötelezettségére jól rímel, hogy az EU kormányaként ismert Európai Bizottságot tartják az egyik leghitelesebb politikai intézménynek: csak a napi politikai csatározásoktól távol maradó Alkotmánybíróságban és a köztársasági elnöki tisztség ben van nagyobb bizalma a lakosságnak. Az EB az iránta táplált bizalmat valószínűleg nem annyira a tagjainak és programjának köszönheti, hiszen az átlagemberek még az európai közösséget megalapító országokban is viszonylag keveset tudnak az uniós intézmények m űködéséről és a tisztségviselők felkészültségéről, így aztán könnyen lehet, hogy az EBvel szembeni erős bizalom inkább a NyugatEurópa, a fejlettebb uniós országok iránti rokonszenvet fejezi ki. Erre utal az is, hogy a felsorolt politikai intézményekről, testületekről gyakorlatilag minden válaszadó megfogalmazott valamilyen véleményt, az EBvel kapcsolatban viszont elég sokan tanácstalanok voltak (minden tizedik megkérdezett felelt "nem tudom"mal). A magyarok többsége támogatja mind a négy, a tagságra j elenleg esélyes ország felvételét az unióba, a legkevésbé azonban a magyar külpolitika számára talán legfontosabbnak számító Romániáét. Az Európai Unió tavaly decemberben két országgal, Romániával és Bulgáriával zárta le a csatlakozási tárgyalásokat, az id én októberben pedig megkezdi Törökországgal is. A közvéleményben ugyanakkor olyan erős ellenérzések vannak a románokkal szemben, hogy keleti szomszédunk belépését csak a lakosság 58 százaléka támogatja, egy hajszállal kevesebben, mint a muzulmán vallású, é s emiatt Európában ugyancsak jelentős előítéletekkel szembenéző Törökországét. A lakosság igazi favoritja a belépésre vágyók közül a magyar turisták által is kedvelt Horvátország, amellyel az unió egyelőre nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat, mive l Zágráb továbbra sem tesz érdemi erőfeszítéseket a háborús bűnösök elfogása és kiadása érdekében. Sajátos módon egyébként Románia csatlakozását a magukat jobboldalinak tartó válaszadók sem támogatták jobban a baloldaliaknál, ami arra utal, hogy ez esetben a romániai magyaroknak az anyaországiakkal való "újraegyesülési" lehetősége nem sokat számít a véleményalkotásnál. (Median) A közvéleménykutatást 2005. február 4. és 8. között készítette a Medián az ország településszerkezetét tükröző csaknem száz tele pülésen, 1200 18 éves és idősebb állampolgár személyes megkérdezésével. Az úgynevezett véletlen mintavételből eredő kisebb torzulásokat a KSH adatai alapján súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a felnőtt lakosság tényleges összetételét. A közöl t adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően 35 százalék. vissza
