Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-08
9 szerencsétlen volt nyilvánosság előtt, akkor ez nem egy szokványos magatartás. Azt hiszem, hogy az ügy súlyához képest és jelentőségéhez képest ez egy arányos magatartás és válasz. - Burány Sándor mindenhol azt nyilatkozta, hogy csak a tartalmat nem érintő technikai módosítás történt, miközben ügyes újságírók kiderítették, összehasonlítva a két törvénytervezetet, hogy itt azért vannak tartalmi változások is. - Amennyire én ismerem a benyújtott törvénytervezetet, a legfontosabb kérdésben, hogy mindenk inek az irata mindenki által megismerhető, és ebben csak egészen komoly kivételek vannak, olyan kivételek, amelyeket nem vitatható nemzetbiztonsági, külpolitikai szempontok vagy személyiségjogvédelmi szempontok indokolhatnak, az előterjesztés ebben úgy go ndolom, hogy következetes. Hallom, hogy van ebben most vita, hogy akkor ez tartalmi módosítás vagy technikai módosítás. Hát a parlament erre alkalmas hely lesz, hogy a vitatkozó felek eldöntsék. Azt szeretném, hogyha olyan törvény születne a végén a parlam ent többségének a jóváhagyásával, amely senkiben nem hagy kételyt, hogy múltra vonatkozó információk megismeréséhez való jog legalább olyan erős, mint a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozás és az e mögött ott lévő jog. És hogy ennek a két jognak - mi nd a kettőt tekinthetjük alapjognak - egy tisztességes, előremutató egyensúlyát sikerült megtenni. Mondhatom ezt egyszerűbben: az állambiztonsági szolgálatok nem kerülnek olyan privilegizált helyzetbe, hogy egyébként nem indokolható titkaikat megtarthatják . Én arra biztatom a szocialistákat, hogy egy nyitott, erős, progresszív törvényt alkossunk. - Mi történt az elmúlt napokban, hogy miután benyújtottak egy törvénytervezetet, utána gyorsan visszavonták? Valakiknek a kívánságára történt ez? Valakik azt kért ék, hogy ne legyenek benne bizonyos dolgok, tehát szigorúbb legyen a megismerhetőség? - Csodálkoznék, ha így lenne, ugye, ez nem a kormány által benyújtott törvényjavaslat. Azt a tájékoztatást kaptam a kérdésről, és nincs okom ebben kételkedni, ismerve a szereplőket, hogy egy technikai módosításról van szó, ami azt a politikai szándékot, amely december óta vezet bennünket, azt egyáltalán nem veszélyezteti. - A határon túli magyarok autonómiája mintha lekerült volna a napirendről, amióta ön találkozott k ét vagy három héttel ezelőtt Kasza Józseffel és más határon túli politikusokkal. - Az autonómia ebben a térségben sokfajta érzékenységet érint. Bizonyos országokban mást jelent, mint más országokban. Sajátos nemzeti történelmi utak vannak. Van olyan orsz ág, ahol az autonómiára való hivatkozás volt mindig egy későbbi önálló államiság támogatásának a nyelvi megfogalmazása. Egy ilyen országban, ha autonómiát mondunk, mást értenek, mint amit mi gondolunk róla, és mást, mint egy harmadik országban. Továbbra is ugyanazt mondjuk. Ne engedjük, hogy a szavak uralkodjanak fölöttünk. Minden közösségnek, beleértve a nemzeti közösségeket is, azt gondolom, joga van a maga identitáserősítésére, nyelvének megőrzésére, kultúrájának megőrzésére. Joga van, hogy saját intézm ényeket tartson fenn iskolától színházig, újságtól egyetemig. Ezt a mi nyelvünkben autonómiának hívják. Máshol lehet, hogy az autonómia szón mást értenek. Mit mond a magyar kormány? Támogatja azokat a határon túli magyar közösségi kezdeményezéseket, amelye k arról szólnak, hogy legyenek ilyen intézmények, hogy legyen a kulturális önállóságnak, önigazgatásnak, önkormányzásnak - máshol autonómiának hívják - megfelelő feltétele és ezek bővüljenek. Ezeket békés úton kell megtenni. vis sza Bálint István, MR A határőrség készül Schengenre Népszava 2005. február 8. A határőrség ez évi legfontosabb feladata a schengeni csatlakozásra való felkészülés, amire idén 16 milliárd forint jut - jelentette ki a határőrség országos parancsnok a. Béndek József szerint az előkészületek jól
