Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-08
10 haladnak, hamarosan összeáll az a feladatterv, amely alapján határidőre, 2006 nyaráig végrehajthatók a szükséges módosítások, fejlesztések. A vezérőrnagy utalt rá, hogy a schengeni csatlakozással megszűnik a fo rgalomellenőrzés az unió belső határátkelőin, helyette a biztonsági szervek összehangolt munkáján alapuló rendszert kell kialakítani az ország belsejében. Az átkelőhelyeken tavaly 105 millió embert és 38 millió járművet léptettek át, amely az előző évihez képest 8, illetve 13 százalékos forgalomnövekedést jelent. vissza Ha az egyház politizál, akkor vállalnia kell a következményeit Népszava 2005. február 8. Egy katolikus püspöktől elvárható, hogy a népszámláláson föltet t kérdésre odafigyeljen, ismerje azt - mondta lapunknak Gábor György. A vallásfilozófus hozzátette, a népszámlálási kérdés ugyanis nem az emberek felekezeti, hanem a vallási hovatartozására vonatkozott. Gyulay Endre szegedcsanádi püspök kijelentése Gábor György szerint a felmérés hamis, manipulatív felhasználására utal. Mint ismert, a hétvégén az egyház politikai szerepvállalását védelmezte Gyulai Endre katolikus püspök, aki azzal érvelt, hogy az egyházat a megkeresztelt emberek milliói alkotják. A szegedcsanádi megyéspüspök hangsúlyozta, hatmillió körül van azoknak a száma, akik a római katolikus egyházhoz tartozónak vallották magukat. "Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt mond, hogy az egyház ne avatkozzon bele a politikába, ez azt jelenti, hogy hatm illió ember nem mehet el szavazni (...), nem szólalhat meg szociális vagy igazságügyi kérdésben, mert az egyház nem a püspökök és a papok, hanem a megkeresztelt emberek" - fogalmazott a főpap. "Minden megkeresztelt katolikus hívő az igazság megismerésére, továbbítására kötelezett, szellemi képességeihez, lehetőségeihez mérten; ennek lehetőségét biztosítja a lelkiismeretről és vallásszabadságról szóló négyes törvény" - tette hozzá Gyulay, aki szerint "a keresztény tanítás és erkölcs már ezer éve megmentette magyar népünket, országunkat, nem hiszem, hogy jobb alapot találhatnánk a jövő esztendőkre". Gábor György szerint szó nincs arról, hogy kormánypártok azt mondanák: az egyház ne politizáljon. Természetesen politizálhat, de akkor vállalja ennek a következ ményeit; ne szent és sérthetetlen intézménynek tekintse magát, hanem olyannak, amelyet bírálni is lehet. A vallásfilozófus úgy vélte, a papok, lelkészek személyesen akár "pártpolitizálhatnak" is. A problémát Gábor György abban látja, hogy az egyház politik ai ügyekben kollektív állásp ontot fejt ki: hívők nevében beszél, körleveleket ad ki. Ha ennek következményeit végiggondoljuk, tette hozzá, akkor az állam és az egyház szétválasztásának elvébe ütközünk, de felmerül az a kérdés is, hogy az egyházfinanszírozást nem kellenee átalakítani a pártokéhoz hasonló módon. Gábor György elmondta azt is, hogy az egyház nem sajátíthatja ki a morális álláspontot saját maga számára; az ateizmus például ugyanúgy lehet morális nézet, csak nincs szüksége a világ és saját magyarázatához istenre. Hozzátett e, a mai magyar pártok - a szélsőségek kivételével - mind azokat az emberi értékeket vallják, amelyeket az egyházak is. vissza Szellemi képesség Népszava 2005. február 8. Szerző: Szász István "Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt (sic!) mond, hogy az egyház ne avatkozzon a politikába, ez azt jelenti, hogy hat millió ember nem mehet el szavazni" - mondotta a Nemzeti Front Egyesület néven parlamenti csoportot létrehozó jobboldali képviselők összejövetelén a nem parlame nti képviselő, viszont lelkiismeretről és vallásszabadságról s egyebekről már eddig is sok sajátságosat kifejtő Gyulay Endre szegedcsanádi püspök. Továbbiakban a lelkiismeret és vallásszabadságról rendelkező 1990. évi IV. törvényt kiforgatva oda nyilatkoz ott, hogy minden megkeresztelt katolikus hívő az igazság megismerésére, továbbítására kötelezett szellemi képességeihez mérten.
