Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-07
8 emellett tulajdonosa az állami finanszírozású m úzeumokban és közművelődési intézményekben látogatói kedvezményekre tarthat igényt. vissza Magyar érdekek: más ez a szerelem Népszabadság • Pócs Balázs • 2005. február 7. EUbiztos: Mindenki megnyugodhat, marad a m agyar biztos - egyelőre, legalábbis. Igaz, azt még sok diplomata is elismeri, hogy az "egy ország - egy biztos" elvnek (valamennyi tagállam delegálhasson EUbiztost Brüsszelbe) mindenekelőtt jelképes jelentősége van, és főként a tagság első éveiben fontos. Az alkotmányból kiderül: a bővítés utáni első évtizedben, azaz 2014ig garantáltan lesz magyar tagja az Európai Bizottságnak. És ha utána életbe lép is az új rendszer, amelyben a tagországok kétharmada küldhet EUbiztost, tizenöt évből tíz éven át akkor is lesz magyar delegált a brüsszeli testületben. Soros elnökség : Noha Magyarország egyedül már sohasem lesz az EU soros elnöke, nem érdemes bánkódnia az alkotmány által bevezetett csoportos elnökség miatt. E szerint másfél éven át három ország együttese n látja el a soros elnöki teendőket (szemben a mostani, félévente váltakozó elnökséggel). A kisebb tagállamok annak örülhetnek, hogy a három ország mindig egyenrangúan ténykedhet - a nagyobbak pedig annak, hogy tovább maradnak a "porondon", vagyis nem szor ulnak teljesen háttérbe a kicsik miatt. Az elnökségi rendszer megreformálásához éppen ez utóbbi félelem vezetett. Egyenjogúság, szolidaritás : Bekerült az alkotmányba a tagállamok egyenjogúságáról szóló rész. Ezt ugyan alapvetően a portugálok szorgalmaztá k, de mint velük hasonló területű, lakosságú és gazdasági fejlettségű tagállam, a kezdeményezést Magyarország is felkarolta. Fennmaradt a szolidaritás elve is, ami jól megfigyelhető a "megerősített együttműködésről" rendelkező cikkben; az együttműködés lén yege, hogy tagországok egy csoportja bizonyos területeken a többieknél gyorsabban halad előre. Az EUalkotmány szerint a gyorsabbak csoportja nemcsak nyitott a többiek előtt, de a kívül rekedteket kimondottan segíteni kell a felzárkózásban. Nézzük például a schengeni övezetet, amelynek Magyarország egyelőre nem tagja, ám később szeretne csatlakozni. Létrehozták a schengeni alapot, amely hazánknak 147 millió eurós (37 milliárd forintos) támogatást nyújt a követelmények teljesítéséhez. Szavazati rend : Bár a legfontosabb - és legérzékenyebb - kérdésekben a tagállamok megőrzik vétójogukat, számtalan területen minősített többséggel döntenek. Az EUalkotmány egyik nagy újdonsága a kettős többség bevezetése: egy döntés elfogadásához a tagállamok legalább 55 száza lékának (minimum tizenöt országnak) igennel kell szavaznia, és ezen államoknak képviselniük kell az unió lakosságának legalább 65 százalékát. A magyar kormány mindig is támogatta a kettős többség elvét, mert az egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a döntéshoz atalt. Üröm az örömben: közepes méretű tagállamként Magyarország azt szerette volna, ha a két mutató azonos, vagyis a kettős többséget 5050, esetleg 5555 százalékban határozzák meg. Kisebbségi jogok : Magyarország számára fontos változás, hogy a kisebbs égek jogainak védelme bekerült az EU alapértékei közé. Az alkotmány ennél persze óvatosabban fogalmaz, és "a kisebbségekhez tartozó személyekről" beszél. Az előrelépés így korántsem akkora, mint azt a magyar kormány szerette volna, hiszen a kisebbségek kol lektív jogairól nem esik szó. Miért lényeges mégis a fejlemény? Az alkotmány hatálybalépése után e cikk értelmezése az Európai Bíróság dolga, így az sem kizárható, hogy valaki - immár egy konkrét esetben - a bírósághoz fordul segítségért. "Igaz vagy hami s" állításokkal tesztelték az Eurobarometerfelmérés készítői, milyen mértékben ismerik az európaiak az alkotmányt. A megkérdezettek többsége (63 százalék) tudta, hogy az alkotmányos szerződés elfogadása nem jár a nemzeti állampolgárság megszűnésével, mint ahogy azzal is tisztában voltak (52 százalék), hogy a jövőben közös EUkülügyminiszter tevékenykedik majd. A válaszadók 48 százaléka tudta, hogy az alkotmány életbelépése lehetővé teszi a tagállamok kiválását is. A megkérdezettek 39 százaléka ugyanakkor t évesen azt hiszi, hogy közvetlen európai adót fognak bevezetni. (Bruxinfo) vissza
