Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-04
9 - Sokak szerint az igazi utánjárás akkor kezdődik, amikor valaki leteszi az állampolgári esküt. Magyarrá válva új iratokra van szüks ége, mehet ismét a hivatalokba. - Szeretném, ha el tudnánk érni, hogy az állampolgári eskü letételekor az új magyar polgár ne csak az esküokmányt kapja meg, hanem egy csomagot is, amiben megtalálja az új személyijét, a személyi számát, lakcímigazolványát és minden olyan iratot, aminek elkészítéséhez a kérelem benyújtásakor csatolt dokumentumokban elegendő adat áll rendelkezésre. Az a hét minisztérium, amely részt vesz az eljárás egyszerűsítésében, a napokban juttatja el hozzám elképzeléseit. A tárcáktól az t kértem, két változatot dolgozzanak ki, az egyik a csak törvénymódosítással megoldható könnyítéseket tartalmazza. A két legfontosabb - az állampolgársági illetve a külföldiek beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos - törvény kétharmados jogszabály. A jelenlegi politikai atmoszféra azonban nem kedvez a kétharmados szabályok módosításának. A másik megoldásváltozatba olyan javaslatok kerülnek, amelyek kormányrendeletek és belső előírások felülvizsgálatával egyszerűsíthetik az eljárást. Az új közigazgat ási eljárási törvény szerint ha egy polgárról egy hatóság nyilvántart már egy adatot, azt a másik hivatal már nem kérheti a el újra tőle. Ilyen megoldással nem lehetne gyorsítani az ügyintézést az állampolgársági ügyekben? - Az államigazgatási eljárásról szóló törvény, illetve az új közigazgatási eljárásról az ősszel hatályba lépő jogszabály előírásai nem vonatkoznak az állampolgársági ügyekre, sőt az idegenrendészeti ügyekre is csak megszorításokkal. De szeretném elérni, hogy ezen változtassunk. A már eml ített egyik kétharmados törvény módosításával lehetővé válna, hogy azt a dokumentumot - például a születési anyakönyvi kivonatot , amely az eljárásban nem változik, ne lehessen újra elkérni egy "rokon" eljárásban. Törvénymódosítás hiányában azzal tudunk s egíteni, ha az eredeti dokumentumokat visszaadjuk, s amikor például a letelepedő már állampolgárságért folyamodik, nem kell újra beszereznie. - Sokan buknak el azon, hogy nem tudják igazolni a magyarországi megélhetést, mert a hivatalok szerint erre nem elég a minimálbér. - Jogos a határon túli magyarok felvetése, hogy a megélhetés bizonyításánál vegyék figyelembe a külföldön meglévő vagyont. Ma nem így történik. Az utóbbi néhány napban - a határon túli szervezetek képviselőivel folytatott szakértői egye ztetéseken - nemcsak ez, hanem a névhasználat, névátírás is szóba került. Felvetették, hogy ahol nem latin betűt használnak, ott gondot jelent a magyar nevek cirill betűs átírása. Így lesz Ukrajnában egy Szabóból Sabov. Az idegenrendészeti eljárásban a mag yar hatóságnak ragaszkodnia kell az ukrán hivatalos iratokban szereplő névhez. Sok külhoni magyar pedig hiába szeretné, hogy születési helyként új irataiba a település történelmi, magyar név kerüljön be, erre nincs mód, ha csak - mint a szerbeknél - nem te szik közzé a hivatalos közlönyben a város mindkét nevet. - Az eljárás másik "rettegett" része az állampolgársági vizsga. A magyarok közül sokan indokolatlanul nehéznek érzik, másokat sért, hogy vizsgáztatják őket abból, jól beszélneke magyarul. - Valóba n sokan félnek a vizsgától, megalázónak tartják. A kormány legfontosabb nemzetpolitikai célja a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának segítése. De ezt nem elrettentéssel, adminisztratív eszközökkel kell elérni. Szeretnénk, ha minél több mag yar a szülőföldjén boldogulhatna, de aki már eldöntötte, hogy jön, annak tényleg könnyítsük meg ezt a folyamatot. Azt szeretném, hogy ez a vizsga a lehető legegyszerűbb legyen. Egy beszélgetés, amelyen kiderülne, hogy a kérelmező tényleg érti a nyelvet, az államszervezet ismeretéből pedig nem kérnénk többet számon, mint amennyit az itt született magyaroktól a közoktatásban megkövetelünk. Terveink szerint a jelenleg 28000 forintos vizsgadíjat egy csekély összegű illeték válthatja fel. vissza
