Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-02
6 A rendőrség a házban rátalált a hat holttestre, az áldozatok között van a két gyerek is, egyikük másodikos, testvére pedig hatodikos tanuló az általános iskolában. Megölték a gyerekek szüleit és nagyszüleit is. Mivel a gyerekek a múlt hét szerda ó ta nem jártak iskolába, feltételezhető, hogy a gyilkosság is azon a napon történhetett. A holttesteket kedden vizsgálat céljából Újvidékre szállították. vissza +++ kpj/kut 20.56 LMT 010205 2117 A roma évtized Népszabadság • Munkatársainktól • 2005. február 2. Születéskor tíz évvel rövidebb élettartam elé néznek a cigány gyerekek, mint nem roma társaik. Ezt az évtizedet pótolná egy tízéves felzárkóztatási program. Ötvenhatszor kevesebb az esélye arra, h ogy felsőfokú végzettséget szerezzen, viszont könnyen bekerülhet a több száz - törvényellenesen működő - szegregált osztályba, ha eljut az általános iskolába. Magyarország, 2005, a roma gyermeknek ilyen kilátásai vannak. Ha akarata, szorgalma és tehetsége van is a kiemelkedéshez, ez kevés. Kóczé Angéla szociológus saját példáját idézve azt állítja: soksok szerencse és pártfogók nélkül nehéz a romának sikeres emberré válnia. Igaz ez például arra a kazincbarcikai asszonyra, aki hiába végzett el iskolákat és tett le több nyelvvizsgát, munkahelyet mégsem sikerült találnia. A romák Európa egyik legnagyobb, és a legszegényebb, ám leggyorsabban növekvő kisebbsége. Földrészünkön hétkilencmillió roma él, közülük hatmillió közép- és keleteurópai országokban. Hogyan ? Romániában és Bulgáriában a cigány lakosság negyven százaléka napi két dollárból tengődik. A romák társadalmi körülményeinek megváltoztatását célozza az a mai, nagyszabású szófiai fórum, amelyen James D. Wolfensohn, a Világbank elnöke és a Soros György nevével fémjelzett Nyílt Társadalom Intézet kezdeményezésére nyolc közép, és délkeleteurópai ország miniszterelnöke vesz részt. Magyarországot Gyurcsány Ferenc kormányfő képviseli. A bolgár fővárosban indítják el hivatalosan az "A roma integráció évtize de" programot, amelyhez Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia és Montenegró, valamint Szlovákia csatlakozik. Az alapítók vállalják, hogy 20052015 között négy területen - az oktatásban, a foglalkozatásban, az egészségügyben és a lakásépítésben - a roma kisebbségek helyzetét javító terveket valósítanak meg. A roma évtized gondolata egy 2003as budapesti tanácskozáson merült fel. A kezdeményezés nem jelenti valamiféle új intézmény létrehozását: az egyes nemzet i kormányok felelőssége, hogy forrásaikkal miként gazdálkodnak. Wolfensohn szerint a kezdeményezés politikai akaratot jelent arra, hogy a romák az európai társadalmak teljes jogú tagjai legyenek. A Világbank és a Nyílt Társdalom Intézet a nemzeti akcióte rvek, illetve a romák felemelkedést célzó nemzetközi programok és alapítványi pénzek koordinálásban vállal szerepet. A fő célterületnek tartott oktatást hivatott segíteni az új Roma Oktatási Alap, amelyre a donorországok 42 millió dollárt ajánlottak fel, s amelynek szakmai központja Budapesten lesz. Batiz András kormányszóvivő szerint a magyar akcióterv már elkészült. A kormány 2004hez képest az idén egymilliárd forinttal többet szán különböző roma programokra Osztrák álom Népszabadság • Szászi Júl ia • 2005. február 2. Tíz évvel ezelõtt robbant a bomba a burgenlandi Felsõõr határában, hogy a terv kiagyalójának szándéka szerint kioltsa négy roma életét. A cigány közösség és a politikai vezetés ezekben a napokban a merényletre emlékezve nemcsak gyá szol. Téma az is, vajon az akkori ígéretek mennyiben váltak valóra. A további levélbombamerényletek elkövetõjeként azonosított, késõbb letartóztatott (a szigorú ítélet után cellájában öngyilkosságot elkövetett) Franz Fuchs ugyan magányos tettesnek bizonyu lt, és fajüldözõ nézeteit a négy