Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-11
13 A február 20ra kiírt referendum előtt a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) fe lajánlotta az ellenzéki Néppártnak (PP), hogy közösen kampányoljanak az igen mellett, a néppártiak azonban elhárították a kezdeményezést, noha mindkét párt az alkotmány elfogadására szólítja fel híveit. A mérsékelt baszk és katalán nacionalista pártok is a z alkotmány elfogadására hívnak fel, támogatja az alaptörvényt a két nagy szakszervezeti szövetség, az UGT és a Munkásbizottságok is, mivel úgy vélik, hogy a dokumentum megfelelően védelmezi a dolgozók érdekeit. A kommunistákat is magában foglaló Egyesült Baloldal (IU), a Katalán Köztársasági Baloldal, valamint a Galíciai Nemzeti Párt ugyanakkor a nem mellett kampányol. Az IU mára Barcelonába nemzetközi ellenrendezvényt szervezett. Spanyolország 1986ban csatlakozott az Európai Unióhoz, s senki nem vitatja , hogy Ibéria nagyobbik állama rengeteget profitált a tagságból, hatalmas modernizációs folyamat indult be, kiépült az ország infrastrukturális rendszere, Madrid több mint 100 milliárd dollár értékű fejlesztési támogatásban részesült uniós forrásokból. Bár mennyire meglepő, az alkotmányt ellenzők táborába sorolják José María Aznart, a volt néppárti kormányfőt is. Aznar szerint ugyanis Spanyolország számára hátrányos az alaptörvény, s amíg hivatalban volt, Lengyelországgal összefogva a nizzai szerződésben fog lalt szavazati arányok fenntartását követelte, akadályozva az alkotmány elfogadását. A Zapaterokormány - Varsóval egyeztetve - elállt a korábbi követeléstől, ezzel azonban Aznar szerint hozzájárult ahhoz, hogy Spanyolországot másodrangú állammá, "kispályá s játékossá" fokozzák le. Aznar magánvéleménye ellenére a Néppárt az igen mellett áll ki, s vezetői többször leszögezték, hogy a PP elkötelezettsége az EUalkotmány mellett "megkérdőjelezhetetlen. Igaz, a néppártiak nem győzik hangsúlyozni, hogy az alkotmá nyról rendezett népszavazás sikeréből semmiféle következtetést nem lehet levonni a Zapaterokormány támogatottságáról. A szocialisták viszont éppen azért vetnek be mindent az igen melletti kampányban, mert attól tartanak, hogy az esetleges alacsony részvét eli arányt a néppártiak ismét a kormány legitimitásának megkérdőjelezésére használják fel. Számos európai nagyágyú bekapcsolódott a spanyolországi kampányba, így ellátogatott Madridba José Manuel Durao Barroso is. Az Európai Bizottság elnöke, aki a madrid i Alcalá de Henares Egyetemen Zapateróval együtt érvelt az igenek mellett, hangsúlyozta, hogy a spanyolországi szavazás különleges jelentőségű, mivel befolyásolhatja az utána következő európai referendumokat. "Európa sokat segített Spanyolországnak, s ezér t kötelességünk, hogy a népszavazáson visszaadjuk a segítséget" - mondta Zapatero, aki hangsúlyozta, hogy az európai alaptörvény "természetes kiterjesztése" Spanyolország 1978ban elfogadott első demokratikus alkotmányának. Franciaországban a várhatóan jú niusban megrendezendő népszavazáson minden bizonnyal az igenek nyernek ugyan, ám kevéssé biztató jel, hogy az uniós alkotmány elfogadását támogatók aránya hónapról hónapra csökken. A legutóbbi, február 7én nyilvánossága hozott adatok szerint ha most tarta nának referendumot a kérdésről, 61 százalék voksolna igennel, messze megelőzve a nemeket, hiszen 39 százalék utasítaná el az egyesült Európa új alaptörvényét. Biztos győzelemre számíthatnak tehát az alkotmányt támogatók? Nos, ez az, amit csak remélnek az o rszág vezető politikusai. De aggasztó jelenség, hogy miközben négy hónappal ezelőtt még 38 százalék volt a különbség az igenek és a nemek között, ez mostanra 22 százalékra zsugorodott. Ha tehát ilyen mértékben gyarapszik a francia euroszkeptikusok tábora, ki tudja, mit hoz majd a népszavazás. Jellemző például, hogy októberben, a felmérés megkezdésekor például még csak 31 százalék utasította el a dokumentumot. Persze felettébb kérdéses, mennyire vehetőek komolyan ezek az adatok. A lakosság nagyobbik fele, 52 százalék ugyanis úgy foglalt állást: hidegen hagyják őket az alkotmánnyal kapcsolatos politikai csatározások. Továbbá hatvan százalék fogalmazott úgy, hogy teljesen biztos már most végleges döntésében, 32 százalék pedig nem zárja ki annak lehetőségét, h ogy a népszavazásig megváltoztatja véleményét. Az igennel szavazók 52 százaléka azt szeretné, hogy az új alkotmány elfogadásával fontosabbá váljék Európa szerepe a világban. 38 százalék pedig azt reméli: az alaptörvény révén összetartóbbá bálik a kontinen s. A felmérésből kiderül, hogy a nemtábor azért gyarapszik, mert a franciák egyre jobban tartanak
