Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-11
14 Törökország esetleges uniós csatlakozásától (48 százalék). 35 százalék attól fél: a közös alapértékek szerint működő európai kontinenst "túlzott liberalizmus " fenyegeti. Persze a nemek lassú de biztos előretörésében szerepet játszhat az is, hogy egyes politikai erők mintha csekély meggyőződéssel támogatnák az uniós alkotmányt. A francia Szocialista Párt például hosszas huzavona után döntött úgy: testületileg támogatja a dokumentumot. A párt "szürke eminenciásának" tartott Laurent Fabius ugyanis váltig a nemmel való szavazás mellett foglalt állást, Francois Hollande főtitkár ugyanakkor figyelmeztetett arra: a dokumentum elutasítása nyomán Franciaország az unió másodrendű tagjává válna. Jacques Chirac köztársasági elnök pártja, a kormányt alkotó UMP is alkotmánypárti, csakúgy, mint a tömörülés amolyan belső ellenzékének tartott liberális UDF. Igaz, ez utóbbi pártban is akadnak személyiségek, akik csak feltétele kkel szavaznának igennel. Egyértelműen nemmel szavazna viszont a kommunista párt, a szélsőbaloldal, és kevéssé meglepő módon a szélsőjobboldali Nemzeti Front. Sőt, néhány szocialista képviselő is jelezte: fittyet hány arra, hogy a párt tagságának többsége az alkotmány mellett foglalt állást, ők továbbra is elutasítják a dokumentumot. Nem kis feltűnést keltett, hogy a befolyásos szakszervezet, a CGT is csatlakozott az alkotmányt elutasítók csoportjához. Azért nem mellékes: a tagság a vezetés útmutatása ellen ére döntött így. Németországban nem igazán foglalkoznak azzal, mit gondol a lakosság az európai alkotmányról, mivel erről ott nem népszavazás, hanem a parlament dönt. Sok és fontos párt és politikus vélekedett úgy, hogy egy ilyen fontos kérdésről a népet illene megkérdezni - korábban pártolta volna a gondolatot a liberális FDP és nem ellenezte volna sem a szociáldemokrata SPD, sem a Zöldek, sem pedig a konzervatív bajor CSU. Élesen ellene volt viszont a jobboldalipolgári CDU, oly annyira, hogy még tárgyal ni sem volt hajlandó az ügyről. A pártok egyeztetésére már csak azért is szükség lett volna, mert a német alkotmány nem ismeri a népszavazás intézményét - legalábbis szövetségi szinten nem. Az utóbbi években többször felvetődött, hogy a fontos kérdésekről ki kellene kérni a lakosság véleményét - az FDP kétszer is kezdeményezett ilyesmit - ám a dolog mindig elakadt azon, hogy az alkotmány megváltoztatásához a parlament mindkét házában kétharmados többségre van szükség, ez pedig sohasem jött össze. Hogy mi ért nem? Az ok leginkább a történelemben keresendő. Az 1949es német alkotmányból azért hagyták ki a népszavazás intézményét, mert az akkori politikusok még túlságosan is hatása alatt voltak annak, amin hazájuk az első világháború után és a náci időszak al att átment. Ez az időszak aranykor volt a demagógok számára, akik azután mérhetetlen szenvedést zúdítottak nemcsak Németországra, de egész Európára. Az alkotmányozó atyák ezért elhatározták: az NSZK nem közvetlen - tehát a nép megkérdezésén alapuló - hanem szigorúan képviseleti demokrácia lesz. Vagyis a lakosság nem népszavazások, hanem csakis képviselői útján szólhat bele a politikába. Ez a módszer - remélték az alkotmányozók - megnehezíti majd a demagógok dolgát. A későbbiekben azonban egyre többen kezdt ék hangoztatni: a német nép már eléggé érett és demokratikus gondolkodású ahhoz, hogy közvetlenül is beleszóljon sorsa alakításába. Ezért aztán 1956ban változtattak az alkotmányon, és helyi, tartományi szinten lehetővé tették népszavazások kiírását. A leg fontosabb olyan eset, amikor a politikusok éltek is ezzel a lehetőséggel néhány évvel ezelőtt volt, amikor megkérdezték Berlin és Brandenburg lakosait: akarjáke, hogy tartományaik egyesüljenek. Az egyesülés mellett sok logikus érv szólt, ám a nép nemet mo ndott. Így aztán az uniós alkotmányról is a parlament két háza fog szavazni: májusban a Szövetségi Gyűlés, júniusban pedig a tartományok képviselőit tömörítő Szövetségi Tanács. Mivel a szövetségi parlament mind az öt pártja az igen mellett van, a ratifik álási folyamat feltehetően ünnepélyes formalitás lesz. Június végére Németország is jóváhagyja az Európai Unió alkotmányát. Klaus veszélyes játéka
