Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-10
6 sebesülteknek a tartózkodási engedély megadását. A tragikus eset az új szocialista vezetés t egyben az illegális bevándorlók helyzetének továbbgondolására is késztette. Becslések 800 ezerre teszik azon külföldiek számát, akiknek tartózkodása, munkavállalása nincs legalizálva. Döntő többségük feketemunkát végez, foglalkoztatóik nem fizetnek utánu k adót, sem társadalombiztosítási hozzájárulást. Így ellenőrzésükre sincs mód, márpedig a március 11i robbantás - amelynek végrehajtói az alKaidához kötődő északafrikaiak voltak - önmagában is jelzésértékű volt a biztonsági megfontolások érvényesítésére . Mindezek figyelembevételével született meg tavaly december végén az új idegenrendészeti szabályozás, amely kaput nyit az illegális munkavállalók legalizálására. Spanyolország korábban, különösen a Francodiktatúra idején, munkaerőt "exportált" a fejlet tebb európai államokba. Ám mióta az Európai Unió tagja lett, s fejlődése felgyorsult, fokozatosan vonzóvá vált latinamerikai és afrikai bevándorlók számára, s utóbb keleteurópai munkakeresők serege is érkezett. 1991 óta hat esetben tették lehetővé az ill egális tartózkodások legalizálását, összesen 600 ezren tudtak élni a lehetőséggel. A mostani alkalom február 7től három hónapig tart: a spanyol társadalombiztosító 160 kirendeltségénél lehet kérelmezni az engedélyt. Újdonság, hogy ezúttal a munkaadónak kell eljárnia, igazolnia, hogy a munkavállaló már fél éve az országban tartózkodik, s további fél évre rendelkezik munkaszerződéssel. Néhány EUtagállam kifogásolja a madridi lépést, mondván az engedélyezés ösztönözheti a bevándorlást, ráadásul a legaliz áltak tovább utazhatnak más uniós országokba. A spanyol kormány viszont azzal érvel - miután nincs egységes uniós szabályozás : náluk az ellenőrzés elkerülhetetlenné vált, miközben százezreket nem lehet csak úgy kiutasítani. vissza Kijev integrációs segítséget vár Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. február 10. Az új ukrán kormányfő első hivatalos külföldi vendége lesz ma Gyurcsány Ferenc. A magyar miniszterelnököt népes küldöttség kíséri el Kijevbe. Julija Ti mosenko a múlt héten foglalta el tisztségét, elszánt reformpolitikuscsapat élén. A magyar vendéget az egynaposra zsúfolt program szerint fogadja az új államfő, Viktor Juscsenko is. Ebbe több konkrét megállapodás aláírása is belefér, de a fő cél az, hogy ú j - és tartós - lendületet vegyenek a kapcsolatok. Kijev magyar segítséget kér és kap Ukrajna nyugati integrációjához, konkrétan az intézményi felkészüléshez, a piacgazdasági és demokratizálási átalakításokhoz, az EU- és NATOmércék közelítéséhez is. Úgy tudni, ez lesz a TimosenkoGyurcsány négyszemközti találkozónak is a fő témája. Magyarország támogatja, és az ukrán igényeknek megfelelően segíteni is fogja, hogy Kijev már e hónapban tető alá hozza azt az akciótervet, amely intézményesíti viszonyát az Eu rópai Unióval. (A NATOval ez már megtörtént.) Bár Juscsenko kinyilvánított célja az ukrán csatlakozás, a NATO és az EU is egyelőre inkább a közelítést hangsúlyozza. Ebben - Lengyelország mellett - nagy szerepet játszhat a magyar politika, sőt: a gazdaság is. Egy ideje a budapesti diplomáciának is "fő iránya" Ukrajna. Gyurcsány gyors fogadása arra látszik utalni, hogy az új kijevi vezetők nem sértődtek meg azért, mert hatalmi harcukat, a narancsos mozgalmat a budapesti kormány langyos óvatossággal kísérte, Gyurcsány pedig jelezni akarja: nem közömbös, hanem elkötelezett Ukrajna nyugati orientációjú stabilizálódása iránt. Természetesen téma lesz a hazai ukrán és a kárpátaljai magyar kisebbség, de részleteket - autonómia, vízumrendszer - egyelőre sem Kijevbe n, sem Budapesten nem közöltek. Az biztos, hogy a határ menti térség különösen sokat profitálhat a remélhetőleg még inkább gyorsuló kereskedelmi és befektetési tevékenységből. Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kap a kulturálisoktatási együttműködés is . vissza Román tévében a Trianonfilm
