Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-08
12 eredménytelen volt. Az LB döntése azt jelenti, hogy a kedden megállapított népszavazási eredmény végleges - fogalmazott Madarász Gabriella. A Legfelsőbb Bíróság közigazgatási kollégiumának szóvivője lapunknak elmondta, hogy a bea dványok nem tartalmaztak új elemeket, a kifogásokat az LB nem találta alaposnak. A döntés szerint a korábban elrendelt felülvizsgálat törvényes rendben, a felmerült aggályok eloszlatására alkalmas módon, a jogállamiság követelményének megfelelően történt. Az OVB már december 11i határozatában is megállapította. a népszavazás a kettős állampolgárság és a kórházprivatizáció ügyében is eredménytelen volt. Egyik feltett kérdésre sem adott ugyanis azonos választ az összes választópolgár több mint egynegyede. E zt az eredményt akkor megtámadta egy magánszemély és a kettős állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége. A Legfelsőbb Bíróság három nappal később helyt adott a kifogásoknak, és elrendelte az eredményt megállapító eljárás meg ismétlését. A vitatott 1154 szavazókörben ellenőrizték a jegyzőkönyveket, ebből több mint ezer helyen újraszámolták a szavazatokat. Ez alapján az OVB január 4én két határozatban újra megállapította a népszavazás eredményét és kiderült, hogy a vitatott hel yeken a szavazatok alig tértek el az első eredményektől: a megváltozott igen és nem voksok száma 85 és 158 között mozgott. Ez ellen érkezett szedán összesen 8 kifogás a Legfelsőbb Bírósághoz, amely azonban valamennyit elutasította. vissza Interjúk margójára Népszava 2005. január 8. Szerző: Mészáros Tamás Azt mondta Orbán Viktor újév tájékán egy reggeli tévébeszélgetésben - amúgy lazán, pulóveresen, főként a fociról való elmélkedése közben , hogy talán nincs is már neki oly an sok hátra a politikában. A melankólikusnak tűnő kijelentésből annak rendjemódja szerint hír lett; végtére van abban némi pikantéria, ha alig másfél évvel a választások előtt a nagyobbik ellenzéki párt vezetője meglebegteti kissé visszavonulása lehetősé gét. Feltéve, hogy erre utalt volna Orbán. De hát ki tudja, mit tart ő soknak vagy kevésnek, már ami politikai pályafutása hátralévő részét illeti. Váratlan megjegyzését némileg az is felértékelte persze, hogy nemrég egy másik televíziós interjújában meg arra utalt, hogy amennyiben a kettős népszavazás eredménye nem reményei szerint alakul, át kell gondolnia további politikai szerepvállalását. Mint tudjuk, csakugyan nem úgy alakult. Ha tehát korábban Orbán komolyan beszélt, akkor most sem olyan meglepő, h ogy foglalkoztatja valamiféle személyes váltás eshetősége. Mindazonáltal valószínűtlennek tűnik, hogy igazán erről volna szó. Sokkal inkább a politikai imázsváltásról, mintsem a háttérbehúzódás bármilyen változatáról. Mert egyrészt Orbán a legkevésbé sem d effenzív alkat, másrészt 2006ig a Fidesz akkor sem tudná pótolni, ha akarná. Aligha járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük viszont, hogy a Fidesz elnöke a népszavazás várható kudarcával - minden kampányretorikai elszántsága mellett is , reálisan számolt. És óvatosan bár, de megkezdte az előkészületeket a "bukta" utáni időkre. Nem véletlen, hogy szóvivője az utóbbi napokban már beszél arról, hogy ők sem tartották jónak a népszavazási kezdeményezést, de ha már érvényes lett, kénytelenek voltak mellé állni. A Fidesznek és Orbánnak most egyként kitüntetett érdeke, hogy az eredménytelen voksolás ne legyen se a párt, se az elnök személyes kudarca. Amit persze felettébb nehéz megoldani; legfeljebb annyit tehetnek, hogy azt a kedvetlenséget "kommunikálják", amit egy mások által felállított csapdahelyzet vált ki belőlük. Nem véletlen, hogy Orbán mindmáig keresztülnéz Patrubány Miklóson és az ő világszövetségén; nemhogy nem kezeli szövetségesként, de mégcsak a nevét sem ejti ki. Együtt harcolt valakivel, aki e gyébként persona non grata a Fidesz szemében.0 Eljön még az idő, amikor a parlamenti jobboldal egyértelműen bűnbakként kezeli majd Patrubányt. Az orbáni lendületet azonban nem egyedül a vesztett népszavazás nehezen megemészthető és kezelhető szindrómája f ékezte le, hanem elsősorban Gyurcsány Ferenc szerepének, politikai súlyának megnövekedése. Nem mellesleg, ez a tény nagymértékben összefügg azzal, hogy éppen a népszavazás "adta a lovat" a kormányfő alá: lehetőséget teremtett egy határozott politikai arcél gyors felrajzolására. A
