Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-08
11 igénylését. Az útlevél - jóllehet a kormány eredetileg csak hazai tartózkodásra szánta - a kabinet szándékai szerint az uniós országokba is érvényes lenne. A Magyar Szocialista Párt alelnöke azt kérte a hazai politikai erőktől, pártoktól és szervezetektől, sorakozzanak fel a kormány által meghirdetett "Nemzeti felelősség programja" mögé. Újhelyi István szerint csak egységes fellépéssel érhető el siker az unióval folytatott tárgyalásokon. Úgy vélte, a kormányfő javaslata korszakváltást jelent a magyar nemzetpolitikában, esélyt teremt a nemzet újraegyesítésére. Dávid Ibolya, az MDF elnöke négypárti egyeztetést kezdeményezett új nemzetpolitika kidolgozásáról - jelentette be Herényi Károly frakci óvezető. Csütörtgökön akarnak megbeszélést, ahol az MDF javasolja, hogy a pártok a lehető legrövidebb időn belül jussanak egyetértésre: az Országgyűlésnek az eredménytelen népszavazás teremtette helyzetben ki kell nyilvánítania, hogy a határon túli magyars ágot a magyar nemzet elválaszthatatlan részének tekinti. Újhelyi erről közölte, az MDF érdemi, tartalmi javaslatokkal nem állt elő, ezért Dávid felvetése értelmezhetetlen. Kérdésünkre közölte, az MSZP maga is szükségesnek látja a politikai egyeztetést, ha a kormány már elkészült és benyújtotta az országgyűlésnek az azok alapjául szolgáló javaslatait. vissza Megoldjae a nemzeti vízum a határon túliak problémáját? Népszava 2005. január 8. László Boglár kormányszóvivő: A ne mzeti vízum nem csodaszer, de több problémát megold. Így például a fenyegetett helyzetbe került vajdasági magyaroknak jelenthet majd biztonságot. De azoknak is segítséget ad, akiknek három hónapon belül el nem intézhető ügyük van Magyarországon. Németh Zs olt, a külügyi bizottság fideszes elnöke: A nemzeti vízum ma is része a magyar jogrendszernek, ezért semmi újdonságot nem jelent. Kétséges viszont, hogy beilleszthetőe a schengeni rendszerbe, s az ahhoz való csatlakozás után bármilyen előnnyel járna a hat áron túli magyaroknak. Eörsi Mátyás, az SZDSZ képviselője: Elvben igen, hiszen éveken keresztül az volt a neuralgikus pont, hogy az uniós csatlakozás miatt a határon túliakat ne érje hátrány. A határon túli szervezetek azonban mára oly mértékben radikaliz álódtak, hogy nem érik be a nemzeti vízummal - így a válaszom: nem. vissza Heizer: valódi kisebbségi autonómiát Népszava 2005. január 8. Magyarországon egy európai szintű jogi keret jött létre a kisebbségi törvény megalk otásával, de tovább kell lépni a valódi kisebbségi autonómia felé - mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Heizer Antal egy konferencián kifejtette: azért kell továbblépni, hogy a közösségek saját kezükbe tudják venni intézményeiket. Szerin te ha ezt nem sikerül elérni, akkor ennek negatív hatása lehet a határon túli nemzetpolitikai törekvésekre is. A kisebbségi kérdéseket a legutóbbi csatlakozási hullám óta az Unió nem tudja megkerülni, és ha a következő körben Románia, Bulgária, esetleg Hor vátország is csatlakozik, akkor ezt még inkább kiemelten kell kezelni - mondta a hivatal elnöke. vissza Referendum: vége az ámokfutásnak Népszava 2005. január 8. Szerző: Markotay Csaba Jogerősen is eredménytelenné vált a decemberi két népszavazási kezdeményezés, miután a Legfelsőbb Bíróság elutasította az Országos Választási Bizottság keddi, új határozatát támadó beadványokat. A testületnél a Magyarok Világszövetsége és több magánszemély keresett jogorvoslatot. Hivatalos an is véget ért a csaknem egy hónapig tartó népszavazási huzavona: a Legfelsőbb Bíróság (LB) elutasította az új végeredményt támadó beadványokat, így jogerőre emelkedtek az Országos Választási Bizottság keddi döntései, amelyekben ismét kimondták, hogy a re ferendum mindkét kérdésben
