Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-28
12 kínálhat esélyt az ottani társadalmi változások megismerésére - fogalmazott az eredmények ismertetésekor BálintPataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az erdélyi magyarok jövőképe pozitívabb, mint múltjuk megítélése - derül ki többek között a kutatásból. (MTI) vissza Dzurinda teheti Ahogy az MKP már nem kell a szlovák pártokna k, úgy Magyarország sem kell Szlovákiának. A kedvezménytörvény, azon belül is a magyar diákoknak juttatandó oktatásinevelési támogatások után most bárminemű autonómia elutasításának lett az élharcosa Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő. – Nem lesz itt semmiféle autonómia – mondta a minap lakonikusan és határozottan, pedig Szlovákiában most senki sem beszélt az önrendelkezés szükségességéről. Korábban is csak a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, Duray Miklós értekezett területi alapú aut onómiáról, de ő mindig radikálisat szeret mondani, hogy figyeljenek rá. Bugár Béla, az MKP első számú embere, ha megkérdezik e témáról, gyanús ködbe burkolózik, területi alapú önigazgatásról ő és pártja hivatalosan nem beszél. Kulturális és oktatási önigaz gatásról annál inkább. Az MKP elnöke a Révkomáromban megalakult Selye János Egyetemet is az oktatási autonómia részének tekinti. Az MKPn belül amúgy az utóbbi időben fellángolt a vita arról, hogy a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényterve zetet máig nem sikerült nyélbe ütni. Több mint hatévi kormányzás után sem, pedig ezt úgy lehetne eladni, mint a kulturális önrendelkezés alapját. Most elkezdődött a bűnös keresése, valószínűleg Csáky Pál miniszterelnökhelyettes személyében fogják meglelni . A lényeg: a kulturális autonómia is elég messze van még, s ha ebben a választási időszakban nem sikerül elfogadtatni a törvényt, valószínűleg egy ideig lemondhatnak róla. A szlovák pártoknak ugyanis már nem kell a magyar politikai erő. (Pontosabban: a ma gyar pártra a baloldalinacionalista Robert Ficónak és Meciarnak lenne szüksége, hogy kormányát külföldön elfogadottá tegye. E két párt a közvéleménykutatások alapján simán kormányt tudna alakítani 2006ban.) És ahogy az MKP már nem kell a szlovákok párto knak, úgy Magyarország sem kell Szlovákiának. Pozsony 1998ig Vladimír Meciar miatt sötét folt volt KözépEurópában. Akkor a győztes jobbbal, de leginkább Meciarmentes koalíciónak szüksége volt a magyarokra, hiszen Európa jó szemmel nézte, hogy hatalmat és felelősséget kapnak, beleszólhatnak az ország irányításába, vagyis csökken az esélye az etnikai konfliktusoknak. Pozsonynak azért is kellettek a magyarok, hogy utolérje szomszédait, vagyis az uniós és NATOcsatlakozási tárgyalások a lehető leggyorsabba n folyjanak. 2002ben azután egy ideológiailag egységes jobboldali kormány alakult Pozsonyban, ám idővel annyira megromlott a viszony a koalíción belül, hogy a kereszténydemokraták (KDH) és a pártjukat vállalkozássá átalakító "kvázi liberálisok" köszönő vi szonyban sincsenek egymással, az MKP és Dzurinda pártja között a kapcsolatok fagypontra jutottak. Mikulás Dzurinda is a keresztény konzervatív alapú KDHból érkezett, amely körülbelül olyan nacionalista, mint a jelenlegi CDUCSU vezetői. A szlovák kormány fő azonban technokratább, ha kell, háttérbe tudja szorítani a nacionalista érzéseit. A magyar egyetem megalakítása tehát nem az ország nemzetiségei iránti nyitottság és európaiság jele, hanem tiszta politikai üzlet, ahogy bármi más. Pozsony már az Európai Unió és a NATO tagja, a régió kistigrise. Súlya megnőtt, külpolitikája sokkal hatékonyabb, mint szomszédaié. A magyar külpolitika pedig több mint öt éve a zavarodottság jeleit mutatja. Az Orbánkormány idején Budapest az európai bajkeverő pozíciójába juto tt, amit a Medgyessy – Kovács duó azzal próbált ellensúlyozni, hogy mindenkivel jóba akart lenni, aminek a teljes súlytalanság lett az eredménye. Gyurcsány külpolitikája egyelőre nem világos, csak a kapkodás világlik ki belőle. Ezt érezte meg Dzurinda. Ponto san tudja, hogy Pozsonynak már nem kell Budapest, Magyarország megtette, amit meg kellett tennie, Szlovákia a segítségével (is) begyalogolt az európai struktúrákba, hát eldobja, mint egy használt rongyot. A kedvezménytörvény idején a szlovák diplomácia add ig húzta az időt, amíg bizonyossá nem vált, hogy Pozsonyból EU- és NATOtag lesz. Ezután Budapesten Dzurinda belegyalogolt Medgyessybe, s nemet mondott az oktatásinevelési támogatásokra. Most, hogy Pozsony csillaga fényes, belegyalogolhat bárkibe. Nem teh eti meg ugyanezt Basescu, Kostunica és a többiek, hiszen nekik még szükségük van Budapestre. Bár csak találgatni lehet, de logikusnak hat, hogy ha a romániai magyarok
