Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-28
8 "pénztelenség" a megkérdezett családok majdnem felének a legnagyobb problémája. Ezzel együtt többségük nem szegénynek, hanem "átlagosnak" mondja m agát. Bár a vizsgálatnak egyáltalán nem volt politikai szempontja, kiderült: a megkérdezettek kétharmadának szervezeti aktivitását egyértelműen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség motiválja. Az RMDSZen kívül az egyházaknak van jelentős mobilizáló erej ük. Tízből kilenc erdélyi falusi magyar főleg a tévéből tájékozódik, de több mint felük újságot is rendszeresen olvas. A vizsgált lakosok ötvenöt százaléka egyértelműen nyugati fejlődési útra vágyik, de az EUban már sokan kételkednek, és egynegyedük szeri nt nincs értelme a jövőt tervezni. "Végeredményben instabil, de a fennálló állapotokat türelmesen fogadó társadalom képe rajzolódik ki" - állapítják meg a szerzők. Erdélyben is kétfelé ágazik a mezőgazdaság útja: egyfelől a területet és üzemméretet növel ő, fejlesztő és piacra termelő gazdaságok, másfelől sodródó, bizonytalan, a háztáji és a tönkremenés között ingadozó nadrágszíjparcellák lassú, de biztos lepusztulása felé. vissza Lobbiznia kell a diplomáciának Somogyi Fere nc az új magyar Balkánpolitikáról Népszabadság • Munkatársunktól • 2005. január 28. Aktívabb és üzletileg is célratörőbb lesz az új magyar Balkán- politika, amely illeszkedik az euroatlanti és a nemzeti szempontokhoz, de versenyre is készül. Ezt a térség országai is igénylik. A nagyköveteknek az üzleti lehetőségeket is fürkészniük kell, kitanulva a lobbizást is - jelezte az új szemléletet Somogyi Ferenc. A külügyminiszter - a kormányfő és három másik tárcagazda, valamint az érintett országokban dolgozó nagykövetek és államiüzleti vezetők társaságában - megkezdte az új hangsúlyokat kiemelő magyar Balkánkoncepció kidolgozását. Mint a Népszabadságnak elmondta: alapvető magyar nemzeti érdek, hogy a térség egésze közeledjen az EUhoz és a NATOhoz. Ebben Budapest segít, de igyekszik politikailag és üzletileg is kihasználni a lehetőségeket, elsősorban a határokon átnyúló uniós fejlesztések révén. Euroatlanti és kétoldalú keretben egyaránt nagyobb figyelmet kapnak az "emberek közötti kapcsolatok", az oktatásiművelődési, kisvállalkozási együttműködési formák. Ez értelemszerűen javít a határon túli magyar kisebbségek helyzetén is, anélkül, hogy történelmi érzékenységeket súlyosbítana. A Balkánra, valamint a térség országaira vonatkozó különkülön akci ótervek készülnek a magyar "jelenlét" erősítésének céljából. Ezekhez - uniós és hazai forrásokból - lesz pénz is, és nagy figyelmet kap a magántőke serkentése. A Külügyminisztériumban alakuló úgynevezett kontaktpont is segíti - igény esetén konkrétan! - a Balkán iránt érdeklődőket. Somogyi maga is lobbizott már magyar multi balkáni terjeszkedése érdekében, de előfordult az is, hogy az egyik balkáni országnak segített orosz olajat szerezni. - Ma már ez is diplomácia - véli a külügyminiszter, aki szerint "nem lehet politikailag stabilizálni a Balkánt a valós fejlődés, munkahelyteremtés támogatása nélkül". Magyarország földrajzi és történelmi előnyben van, a balkáni országok igénylik a magyar integrációs tapasztalatok átadását. Ezzel együtt Budapestnek - "a k özös érdekek egy bizonyos pontján túl" - üzleti, befolyási riválisa is több nagy uniós ország, erre a tisztes versenyre is fel kell készülni az új koncepció szerint. A külügyminiszter Romániára is számít a szerb integráció támogatásában. Somogyi szerint is "enyhén szólva nem zavarmentes" Szerbia, Montenegró és Koszovó fejlődése, de ez nem riasztja vissza, ellenkezőleg: aktivitásra serkenti a magyar külpolitikát. EU- és NATOtagként a helyzet brüsszeli értékelésében és alakításában Magyarországnak komoly s zava van ugyanis, amit nemzeti érdekre is ki lehet használni. vissza
