Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-05
14 Immár közhely, hogy a szerbek csak nemrégiben - a 90e s években - élték meg a maguk Trianonját, amely súlyos sebeket ejtett nemzeti büszkeségükön. Különösen vonatkozik ez azokra, akiket a háborúk során elűztek lakóhelyükről. Ezek közül sokan a Vajdaságban települtek le, ahol bőven van alkalmuk arra, hogy tehe tetlen dühüket más nemzetiségeken, köztük a magyarokon vezessék le. Egyebek közt nyilvánvalóan ez áll a tavaly különösen megszaporodott "magyarverések" hátterében is. Nem sok jóval bíztatják a vajdasági magyarokat a jelenlegi politikai körülmények sem: Sz erbia fényévekre van az EUtagságtól, tehát annak esélye nem készteti eurokonform belpolitikára. A belső helyzet egyébként is bizonytalan: a szélsőségesek ugyan nem jutottak hatalomra, ám a kormányon lévő mérsékeltebb nacionalisták sem mennek a szomszédba némi uszításért. A belpolitikai társbérlet két szereplője - Vojiszlav Kostunica miniszterelnök és Borisz Tadics, a demokrata államelnök - csendben fenekedik egymásra. A bizonytalan helyzet csak fölerősíti azt a balkánias meggyőződést, hogy legeredményesebb en nacionalista jelszavakkal lehet politizálni. Másfelől viszont nem valószínű, hogy a kilencvenes évek megsemmisítő szerb vereségei után a Kostunicakormány - vagy bármelyik utóda - újabb, állami szintű, nemzetiségellenes akciókat kockáztatna. A vajdasá gi magyaroknak nem kell attól tartaniuk, hogy a szerb hatalom úgy bánik velük, mint bánt annak idején a boszniai muzulmánokkal vagy a koszovói albánokkal. Ez azonban - mint ahogy azt a "magyarverések is mutatják - még messze nem jelenti azt, hogy valóban b iztonságban lennének. vissza " MUMUSOK ÉS KÉK MADÁR" Kettős állampolgárság: mi történt? Miről beszél(t)ünk? – Ebben a helyzetben vane valamilyen szakmai forgatókönyv arra nézve, hogy mit is csinálhatna most a magyar kormán yzat a határon túli magyar ügyekben? Nem tudok ilyen forgatókönyvekről, sem szakmai műhelyekről, ahol ezek elkészülhetnének, sőt vonatkozó elemzések és kutatások megrendeléséről sem tudok. Ettől függetlenül a magamfajta kutatóknak lehetnek elképzelései, még ha a kutya se kíváncsi rá. Nem másért, hanem hogy szigorúan a történetipolitológiai tapasztalatok alapján, azaz szakmai logika szerint az ember végiggondolja a lehetséges teendőket. De hangsúlyozom, hogy ez nem a politikai elkötelezettségek, pozícióer ősítő szándékok alapján működő logika. – Eszerint a logika szerint miként lehetne most kezelni a helyzetet? A pártpolitikai vitákban teljesen külső szempontok szerint alakult magyarságpolitika sodródását sürgősen szervezeti, költségvetési stabilizáció val meg kellene állítani. A kormányzatnak igazából nem pénzadományokkal, hanem akut problémákat kezelő, látványos intézkedésekkel lehetne gesztusokat tenni, hogy bizonyíthassa felelős politizálását. Ilyen az idegenrendészeti hivatali korrupció felszámolá sa, az ott folyó ügyintézés szakszerűsítése; a szomszédos országokból befolyó vízumdíjak felajánlása a Szülőföld Alapba; a határon túli fórumok felkérése problémakatalógus összeállítására a magyarországi megkülönböztetett helyzetekről. Mindez azonban nem p ótolhatja a népszavazási kampány során, a határon túli magyar közvéleményben igényként interiorizálódott kettős állampolgárság biztosításának valamilyen formáját. Itt a kormányzat elfogadhatja az MDF törvénymódosítási javaslatát vagy nagyvonalú gesztuské nt a határon túli magyar pártok tervezett közös törvényjavaslatát. Ezzel párhuzamosan a kárpátaljai és a vajdasági (magyar) lakosság magyarországi határátlépési nehézségeit nemzeti vízummal, illetve a kishatárforgalom újbóli biztosításával kezelni szüksége s.
