Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-05
15 A magyarságpolitikában különböző időtávokban gondolkodva szervezeti és szerkezeti lépésekre van szükség.Sürgető, rövid távú szervezeti lépéseknek látnám: a) A MÁÉRT mellett egy a köztársasági elnök és a miniszterelnök által hazai és határon túli szakértő kből álló maximum 810 fős bizottság létrehozása, amely a külmagyar ügyekben stratégiai javaslatokkal, elemzésekkel, különböző alternatívák kidolgozásával és bizonyos döntések hatásainak következményeivel foglalkozna. Ez a bizottság segíthetne a kérdés pár tpolitikai közegből való kiemelésében és a budapesti magyarságpolitika szakmai hátterének kialakításában a gyakorlattá vált ad hoc javaslatokkal szemben. b) A külmagyar ügyek rendszeres kormányzati koordinációja és kezelése érdekében a MÁÉRT szakbizottsá gok működését a szaktárcák államtitkári szintű vezetésével rendszeressé kellene tenni. Ez az a fórum, ahol a határon túli szervezetek képviselői rendszeresen konzultálhatnak a szaktárcák képviselőivel. Ezzel a szervezetiközigazgatásiszámonkérési techniká val lehetne a külmagyar problematikát bevinni a szakigazgatásba. A HTMH a kis költségvetési fejezete miatt súlytalan ehhez. c) Mindenképp szükség van a határon túli támogatási rendszer reformjára, a Szülőföld Alap és program konkretizálására és elindítás ára szintén. A 2007tel induló Nemzeti Fejlesztési Terv mellett, az EUs szabványok szerint megkerülhetetlen egy Határon Túli Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozását a szomszédos országok szakembereinek bevonásával. Középtávú (kétéves) szerkezeti lépések: a) A támogatáspolitikában a normatív támogatás érvényesítése. Egyrészt azzal, hogy a mindenkori magyar állami költségvetésből arányos támogatást határoznának meg – a mai 0,18%ról ezt 2006ig 0,4 – 0,5%- ig lehetne felemelni. (Jelenleg kb. ezt az összeget képes a határon túli magyar intézményrendszer hatékonyan befogadni, és felhasználást ellenőrizni.) A normatív támogatás másik szintje az európai minőségbiztosítással akkreditált magyar intézmények működési költségeinek kiegészítése. b) A migrációs polit ikában: az idegenrendészeti megközelítés helyett társadalompolitikai kezelési technikák kialakítása. A migrációs rendszerek kiépülésének elősegítése. c) A közigazgatásban: a magyar költségvetési támogatással fenntartott középeurópai irodahálózatok (aján ló irodák; Agora irodák) átalakítása Európa Uniós pályázat menedzselésre, transznacionális pályázati forrásbevonásra, tudásbeviteliképzési programok bonyolítására. Stratégiai prioritások lehetnek: a) A kedvezménytörvény továbbfejlesztése és a mindenkori magyar kormányzatok magyarságpolitikájának stabilizálása a kisebbségi társadalom demokratikus önszerveződése érdekében. b) A szülőföldön való boldogulást támogató program keretében elsődlegesen a munkaerőpiaci képzés támogatása; másodsorban a magyarorsz ági befektetések támogatása; és harmadsorban a magyar kisvállalkozások kamatterheinek enyhítése a gazdaságfejlesztésben, mert az eddigi vállalkozástámogatás inkább politikai és kapcsolati szempontok szerint alakult és ezért hatékonysága nehezen mérhető.) c) A magyarországi munkavállalásban az esélyegyenlőség biztosítása a határon túli magyarok számára. d) A mérhető teljesítményhez kötött támogatáspolitika működtetése a határon túli magyar intézményrendszerben. vissza Kés zítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
