Reggeli Sajtófigyelő, 2005. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-01-05
13 ukrajnai nemzettársainkat is. A szlovákiai és a szlovéniai magyarok számára sok kérdést megol d országuk uniós tagsága - de nem az összeset. És változatlanul sötét a kép Szerbiában. Románia Kivételesen kedvezően alakulhatnak az erdélyi magyarság létfeltételei 2005ben. Ez két, egymás hatását erősítő tényezőből adódik: egyrészt abból, hogy a szem benálló politikai táborok csatájában a kisebb pártok - köztük az RMDSZ - játsszák a mérleg nyelvének szerepét és ezzel tulajdonképpeni súlyuknál lényegesen nagyobb befolyásra tehetnek szert. Másrészt Románia ott áll az unió kapujában, de a belépésig még le galább két évet várnia kell. Ez idő alatt be be bizonyítania, hogy minden tekintetben - így a kisebbségekkel való bánásmódja tekintetében is - Európaérett. E páratlanul kedvező feltételek lehetőséget adtak olyan régi magyar követelések felelevenítésére, melyek felvetése akár még néhány héttel ezelőtt is értelmetlen lett volna. Ilyen igény elsősorban az autonómia. E szó ugyan változatlanul vörös posztó a legtöbb román számára - a bukaresti parlament nemrégiben elsöprő többséggel utasított el egy ilyen (ne m RMDSZes) magyar kérelmet - ám az új kormányprogram új lehetőségeket igér. Calin Tariceanu miniszterelnök támogatólag szólt az autonómia lehetőségéről, jóllehet azt nem etnikai, hanem területidecentralizációs alapon látta megvalósíthatónak. Akárminek ne vezik is azonban, ha megvalósul, a hargitai és kovásznai tömbmagyarság számára valódi autonómiát jelent. Az RMDSZ, amely láthatólag nem akarja túlfeszíteni a húrt, maga sem általában "autonómiáról", hanem inkább "autonómiaformákról" beszél. Ebbe, ha az új koalíciós partnerek is úgy akarják, beleférhet a szórványmagyarság egyéni vagy kulturális autonómiája is. E törekvések megvalósítása persze harci kérdés, ám az RMDSZvezetők kezében hatásos eszközök vannak. Elsősorban az a tény, hogy nélkülük nincs kormány . Szlovákia Más helyzetben vannak a szlovákiai magyarok. Szlovákia - Magyarországhoz hasonlóan - az Európai Unió tagja az ezzel járó összes joggal és kötelezettséggel együtt. Vagyis köteles tiszteletben tartani minden polgárának jogait - de teljes mérték ben csak az egyénieket. Az unió nem fektet súlyt a nemzeti kisebbségek kollektív jogaira. Mi sem jellemzi jobban hozzáállását, mint az a tény, hogy a (még elfogadásra váró) alkotmányában magyar kérésre szereplő nevezetes kitétel is csak a kisebbségekhez ta rtozó személyek jogairól szól, nem a kisebbségekéről. Másrészt éppen az a tény, hogy Szlovákia immár uniós tagállam, felszabadítja az alól a bizonyítási kényszer alól, amelynek Románia még alá van vetve. A Magyar Koalíció Pártjába (MKP) tömörült politiku sok mindenesetre - bár pártjuk a kormányhatalom része - rosszat sejtenek. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke már tavaly is úgy nyilatkozott, hogy a szlovák politikusok az új helyzetben - melyben már nem kell demonstrálni európaiságukat - megpróbálják kiszorítani magyar kollégáikat a hatalomból. Ezt még lehetett Duray közismert radikalizmusának tulajdonítani, ám most Bugár Béla, az MKP elnöke is hasonló gyanújának adott hangot: arról beszélt, hogy Mikulás Dzurinda miniszterelnök pártja és az egykori kor mányfő, a populista Vladimír Meciar vezette alakulat között megállapodások születtek. Bugár arra is célzott, hogy a szlovák pártok a megyékben is a magyar párt visszaszorítására törekszenek és erre - a jövő évben esedékes regionális választásokra való teki ntettel - már meg is tették az előkészületeket. Dzurinda gúnyosan válaszolt Bugár szavaira, mondván: a magyar vezetőket aggasztja, hogy "leáldozóban van ügyvezetésük" (a kormányban való részvételük?). Az az eshetőség, hogy az MKPt kiszorítják a hatalomb ól, természetesen nem jelent egzisztenciális veszélyt a szlovákiai magyarok számára - ezt az EUtagság is kizárja - ám azzal járhat, hogy kevésbé tudják érvényesíteni sajátos, kollektív érdekeiket. A kárpátmedencei - köztük is elsősorban a romániai - nemz ettársaink számára mindez azzal a tanulsággal szolgál, hogy országuk EUtagsága nem gyógyír minden bajukra, és hogy a legkedvezőbb lehetőségeket annak tagjelölti státusza biztosítja számukra. Szerbia
